Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
66 Végül a hang is, a mely összes utasításain végigvonul, nem az omnipotens hivatalfőnök, hanem a jóakaró tanító s a szerető vezér hangja, a ki akárhányszor védelmébe veszi alárendeltjeit, s a ki a statisztikai és ügyviteli szabályok részleteibe is elvet és szellemet lehel. Ilyen a külsőségekben is. «Ennyiből áll utasításom, melyet önnek gyakorlatiassága és erélye fog kiegészíteni, mondja egy helyütt, s több helyen ad bátorító kifejezést annak a meggyőződésének, hogy ügyészei az ő intentiói szerint járnak el teendőikben. Kozma Sándor felfogása, m. t. t. ülés, a régi magyar tiszti ügyész obiecti- vitásának felélesztése annak az ügyészségnek a keretében, a melynek immár a vád feletti kizárólagos rendelkezés, s az előzetes eljárás folytonos szemmel tartása is jogává tétetett. Az ügyészi obieetivitás: a magyar hagyomány, a vád, feletti rendelkezés, a modern jogfejlődés. Az igazságszolgáltatás önálló közege Kozma Sándor szavaiban nem más, mint felélesztése a «vindicativse iustitise administrator» szellemének modern palástban. Ezek az elvek azonban, m. t. t. ülés, a melyeket a kir. ügyészség e törvény alapján megvalósított: küzdelmek útján törtek maguknak utat a gyakorlatban, s ez áttörésben is az érdem a jeles vezért illeti. A gyakorlatnak élénk emlékezetében volt az a traditio, a mely szerint az ügyészt a biróság mellett alig illeti több teendő, mint a vád szempontjából való véleményezés, de elfeledkezett arról a traditióról, a mely kifejlődött azokban az időkben, mikor az az ügyész, a ki ma vádolt, holnap védett, s a pro és contra szóló okokat egy testület tárta fel. A bíróságok fenn kívánták tartani a jogukat a följelentés bírálatára s a bíróságot tartották illetékesnek az eljárás megindítására. Támaszául szolgált e részben a bíróságoknak 1872-ben kibocsátott és a gyakorlat által bűnvádi eljárásként elfogadott: «Az igazságügyminiszter által javaslatba hozott szabályok a bűnvádi eljárás egyöntetűsége-tárgyában» -— az ú. n. sárga könyv — a melynek rendelkezéseire, vonatkozásban az 1853-iki osztrák bűnperrendtartással, méltán elmondhatjuk, hogy a hang Jákobé, de a kéz : Ezsau keze. A 2. §. kifejezetten a törvényszéknek tartja fenn a feljelentés félreté- telének jogát, a mennyiben az ügyész köteles a feljelentést 336
