Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
63 enyhet ott, a hol azt kegyeletünk kereste, legkevésbbé pedig a büntető jog terén. A régi, tiszta accusatorius eljárás együtt balt el a nemesi privilégiumokkal, az úriszéki sommás faggató procedúrától pedig elfordult előrehaladt civilisatiónk, s midőn újra előttünk állt régi jó Szlemenicsünk «fenyítőszéki magyar törvénye» az egykori eszményképben már nem találtunk egyebet avas obscuritásnál».1 Az ekkép jelentkező szükséglet egy vegyes eljárási rendben nyert kielégítést, a mely részben a régi magyar praxist újította fel az írásbeli perben, de viszont az authenticate akárhányszor valóságos végtór- gyalássá szélesítette ki, vád- és védbeszédekkel. Az előzetes eljárásban szintén a régi magyar eljáráshoz simult, a melyben a tiszti ügyész és a vizsgálóbiró vegyesen, rendszer nélkül osztozott a vád előkészítésének feladatában. Ily viszonyok voltak azok, a melyek között bűnvádi eljárásunk rendszerébe illeaztetett a kir. ügyészségekről szóló 1871. évi XXXIII. t.-cz. Ez a törvény s az ennek alapján fejlődött gyakorlat fejlesztette ki azt a köz vádlói hatóságot, a melyről szerény előadásom további során szólni kívánok és kutatni azt, hogy erre a szervezetre mily feladatokat hárít a jövő processuális reformja. A történetíró, m. t. t. ülés, a kinek feladata leend a magyar büntető igazságszolgáltatás fejlődésének történetét írni meg, az 1871. évi XXXIII. t.-cz. életbeléptét követő negyedszázad fejezetének élére méltán helyezhet egy nagy nevet: Kozma Sándor nevét. Az a nemzedék, a melyet ő nevelt, nagy szolgálatokat tett e hazában az igazság kutatásának s becses hagyományként eszmekörét. Az utókor már csak — fájdalom — gyér forrásokból merítheti tudomását az általi inaugurált irányról s ezért a m. t. t. ülés kegyes elnézésében bízva terjeszkedhetem ki a következőkben a kir. ügyészség e korszakának ecsetelésére. Kozma Sándor a kir. ügyészségekről szóló törvény életbeléptetése napján: 1872 január első napján —bajtársi szeretettel üdvözölvén alárendeltjeit -— egybefoglalta azokat a 1 Kozma Sándor: A magyar alaki büntetőjog fejlődése az utolsó két évben. Magyar Igazságügy. I. köt. 23. lap. ЙЗ)
