Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
A büntetés kimérésének reformja. A Magyar Jogászegyletben 1905. február 4-én és 11-én tartott vita [250., 1905]
34 javaslatunkban, a mi természetesen nem szól ellene, bár az újabb osztrák javaslatok mellőzték az exemplificativ felsorolást s bár tényleg lehetségesek oly esetek — miként arra Kenny cam- bridgei professzor reámutat, melyekben ugyanaz a körülmény a tettes vagy a cselekmény természetét tekintve, hol enyhítő, hol súlyosítóként szerepel. A mi a normális büntetési tételt illeti, azt nem tartom discutabilisnak. Hogy a 49 sz. T. ü. h. elhibázott intézkedés volt, arra Fayer már 15 év előtt reámutatott, de ennek alig hiszem, hogy a normálbüntetés — még az igen t. előadó úr álláspontjáról is — sikerэз orvossága lenne. Bár a középmérték ily leszállítása azok szemében, a kik a nembüntetést tekintik a büntetőjog eszményének, közelebb áll az ideálhoz s így valószínűleg őszinte lelkesedéssel fog fogadtatni, igénytelen felfogásom szerint még a legridegebb megtorlás anyagi értelmében sem fogadható el, mert normális bűntett hiányában a normális büntetés sem lehet igazságos. Ha az volna a czélunk, hogy a bűnügyi statisztikában egy büntetési tételre nézve számtanilag egyenletes columnákat hozzunk létre, annak elérésére az előadó úr javaslata alighanem sikeres volna, de az igazságosságnak nem eszköze. Az igen tisztelt előadó úr, a ki bíróságaink működését nem ítéli meg túlzott lelkesedéssel, sőt egész nyíltan reá mutat arra, hogy minden bíró különös megerőltetés nélkül szeret végezni, valósággal fayeri rózsás optimizmusban ringatódzik akkor, midőn azt reméli, hogy a biró nem fogja kész örömmel a törvényhozó által nyújtott pons asiniben az igazságosság aranyhídját felfedezni, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy az indokolás, a súlyosító és enyhítő körülmények «mérlegelése» által módjában van annak a felületességnek látszatát elkerülni, mely az ítélet rendelkező részében valósággal rejtőzik. Ha azonban az előadó úr javaslatához ilykép nem is járulhatok hozzá, készségesen elismerem, hogy judikaturánknak páratlan szorgalmú bírálatával közelebb vitte a büntetőjognak e legnehezebb problémáját a megoldáshoz, mint az általa oly hevesen támadott kriminál- politikai mozgalom. 34
