Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
plurimum usu et consuetudine vigeret, in quantum illa Juribus Eegni hujus non contrariaretur, in plerisque Comitatibus et Civitatibus, in exercenda, sanguinis Jurisdictione, pro aliqua directione maxime quoad interrogatoria adhibetur. Praestat tamen in tantum Carpzovium sequi.»1 A 18. század leghíresebb magyar jogtanára a Praxis Criminalist, mint elfogadott jogszokást magyarázta tanítványainak s őket különösen Ben- dictus Carpzow1 2 követésére buzdítá. Nem a történeti igazságnak megfelelő felfogás tehát mai jeles büntetőjog tanárainknak az a törekvése, a mely a Praxis Criminalist, mint rossz magyarok hellyel-közzel alkalmazott bécsi szokását festi s a helyett, hogy a maga korában «vir pius, doctus, cordeque sinceras» néven magasztalt Carpzownak a magyar jogra való rendkívüli hatását kutatná, a «kegyetlen, babonás és jogászi mélységet nélkülöző Carpzow 3-tól elfordítani iparkodik a tanuló érdeklődését. Eltekintve azonban attól, hogy hazánkban, a hol még Verbőczy hatalmas munkája is csak jogszokáson és nem törvényen alapul: nagyon bajos törvényes alapokat feszegetni, a 17. és 18. század jogászai gya1 Huszthy. Jurispr. pract. Prooemium, num. 13. 2 Benedictus Carpzow, lipcsei egyetemi tanár és a lipcsei «Seabi- natus» seniora, a XVII. század legnagyobb szaktekintélye a büntetőjog terén. 3 így nevezi dr. Balogh Jenő : «A bűnvádi perrendtartás magyarázata» I. köt. 198. lapján, dr. Finkey Ferencz, a «Jogt. Közi.» 1903. évfolyamában «Esküdtbirák és hivatalnokbirák» czímű czikkében pedig Carpzow rendszerét abban látja, hogy minden város végén felállítunk egy akasztófát és arra néhány gonosztevőt felhúzunk. Amennyiben mint szerény practikusnak jogom lehet a tudós professorokat bírálni, csak azt a kérdést vetem fel: nem-e fog a mi mai büntetőjogunk is haladni, avagy ma már elértük az elérhető «jogászi mélységet?» Egyébiránt a mi jogászaink is hasonló elbánásban részesülnek. Bodó művében dr. Balogh Jenő szerint «rendszer nélkül össze van vegyítve az eljárási jog előadása az anyagi büntetőjog némely általános tanainak tárgyalásával» fu. o. 199. 1.) «a mit a vád és a nyomozás viszonyáról felhoz, annak dogmatikai szempontból semmi jelentősége nincs» (u. o. 75. 1.). Bendszert és dogmatikát követelni Bodótól, ma, a midőn minden gyakorlati criminalistának napról-napra nagyobbak az aggályai ép a rendszer és dogmatika tekintetében és azt a «juris consultusok» eloszlatni épen nem képesek ! 257 S03 3
