Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
27 A magyar városoknak s a megyéknek azonban egyedüli iránytűje, legalább a per külső alakja tekintetében: a Tripartitum volt. A joggyakorlat a Tripartitum peres eljárását összeegyeztetni törekedett a XVI. század már idézett törvényeiben kifejezésre jutott fontos elvvel: a bűntettesek hatósági kutatásával. Hozzájárult e fejlődéshez, hogy az igazságszolgáltatás már teljesen a megyei magistratus kezébe összpontosul. Beá- szállt javarészben a király bíráskodása a nemesek felett, másrészt előbb csupán pótolta a ius gladii-val biró földesúri hatóságok büntető bíráskodását azokban az esetekben, mikor az erőtlen vagy hanyag volt, míg utóbb e pótló és segítő tevékenységéből a közönséges bűntettesek feletti bíráskodás fejlett ki. Alig hihető, hogy a nem nemesek és nemesek feletti e vegyes bíráskodás egymásra hatás nélkül maradhatott: az accusatorius ordo juris formái érintkeztek az inquisitio formáival. Az eddigi inquirálással egy kalap alatt folytatott ítélkezés a peres formát recipiálja. Novissime vero ex recepta iám diuturna consuetudine et novella constitutione anni 1618. Arti 66 * — mondja Kitonich — juxta proxime praescriptum articulum Inquisitio de iis, per Vice Comites cuiuslibet Comitatus, fieri quidem debet: verum non nisi post reportatem huiusmodi inquisitionem et penes eam facta legitima citatione ad instantiam praefati vice-comitis servatisque de jure servandis, si culpabiles reperiuntur, puniri consueverunt.»2 Másfelől pedig érvényre jut és az igazságszolgáltatás elvévé válik, hogy a magistratus a közérdeket képviseli, a közjó érdekében jár el: «Magistratus ... agit publico nomine, pro pubuyire specziális külföldi hatások alatt fejlődtek és mai jogunkra sokkal kevesebb befolyással voltak mint a Verbőczy nyomán fejlett magyar «Landrecht». 1 1618: 66. t.-cz. §. 1.« . . . comes et vicecomes.............contra huiusmodi homicidas et sacrilegos, per omna media irremissibiliter animadvertant et iure mediante »pro demeritis eorum puniri faciant.» Kitonich e helyütt is a magyar törvényből vezet le oly elveket, a melyek abból voltakép csak közvetve, interpretatio útján vonhatók le. így nyilván a «jure mediante» rövid kifejezéséből magyarázza a peres forma szükségességét. 2 Kitonich. Dir. Meth. Cap. IX. Quae. 32. 297
