Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
23 húzó ás halasztó perorvoslatokkal való élés szabadságában korlátoztatok. Ez a Kitonich által úgynevezett: «brevissimus processus.» A nemesek elleni causse criminales azonban egyebekben megmaradtak továbbra is magánbűntetteknek, hogy csakúgy, mint a quinque casus eseteiben : a vádlott a vádló sértettel bármikor kiegyezhetett s a biró csak e kiegyezés kierőszakolása végett tartóztatta le a marasztaltak1 Ilyeténkép az ex officio való eljárás szüksége s a mi ezzel kapcsolatos: az előzetes eljárás lehetősége fel nem merült. Nem így a nem nemesek bűncselekményei miatt indított bünperekben. Kitonich de Koztanicza «Directio Methodicá»-jában 2 az inquisitorius per irodalmának arra a sokat vitatott kérdésére, hogy «licetne aliquando super Malefactoribus inquirere?»:t 1 Kit. Dir. Meth. Ibidem, «licet ipsis concordare». -— A végrehajtás e módjáról szól : 1351 : 9 ; — 1486 : 55 ; — 1492 : 74. t.-czikkek és Tripartitum Pars II. Tit. 55. §. 3. «judex huiusmodi detentum tribus diebus causa pacis et concordiae apud se conservare....................debebit. 2 Joannes Kitonich de Koztanicza — született 1561-ben (és nem mint a Márkus-féle Jogi Lexicon állítja : 1560. körül, mert születése az 1700-iki kiadásban közzétett arezképe legendájából kitűnik), megh. 1619-ben. Artium liberalium et philosophiae magister, causarum regalium director, sacrae regni hungari» coronae fiscalis, a már említett Jogi Lexicon szerint Moson vármegye alispánja; az 1608. évi királyi hitlevelén, mint Horvátország megbízottja szerepel. Főműve: Directio Methodica processus judiciarii iuris consuetudinarii inclyti regni hun- garise. Туrnaviae 1619. Viennae 1634. Tymaviae 1700. Egyedüli munka, a melyből a régi magyar perjognak Verbőczyben szétszórt rendelkezései megismerhetők. 3 Kitonich. Dir. Meth. Cap. IX. Quae. 32. Licetne aliquando super malefactoribus inquirere et quomodo procedendum sit contra illos ? — Licet sane et quidem sublato iam olim in hac causa iudicis Palatinali sine generali vocato. 6. Matth, art. 1. & 1. Ulad. art. 35. Primo, Domini terrestres requirebantur per Comitem, in quorum bonis fuerant, ad capiendos eos, vel Turi statuendos, eodem Ulad. art. 81. Tum per delectos Nobiles in Comitatibus, super exstirpandis iis, Inquisitio simul et debitae poenae Executio, sine omni gratia, fieri solebat. Lud. secundi art. 35. anni 1518. &. art 6. Férd. anni 1527. & aliis passim. Postea autem per Comites vel Vice Comites quorumcunque Comitatuum, unacum Judicibus Nobilium ac electis Nobilibus, singulis Anni quar- talibus, diligens Inquisitio super omnibus Dominis, Nobilibus & igno293
