Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
24 egész határozottsággal igennel felel és mindamellett, hogy a Carolinát kétségtelenül és alaposan ismerte, sőt idézetei szerint használta is,1 a magyar decretumokból és nem az olasz vagy német processualisták kánonjogi, illetve római jogi de- ductióiból vezeti be a hivatalból való inquirálás megenged- hetőségét. IX. fejezetének 82. qusestiója nyomán valóságos rövid történeti visszapillantásra nyílik alkalmunk ez inquisi- torius ítélkezés XVI. századbeli fejlődésére. Már némi előjelét látja annak a már ismertetett congregatio generálisok szokásaiban, a melyekre a nádor vagy utóbb helyetteseként a megyei hatóság időnként minden külön feljelentés nélkül, «ad compescendos latrones» a megye székhelyére kiszállt s ott a felmerült bűnpanaszok felett ítélt.2 A congregatio generálisok eltörlésével3 legott felmerült annak a szüksége, hogy a jogszolgáltatásnak ez az orgánuma újjal pótoltassék. Első időben a közhatóság csak a földesúri, illetve megyei hatóság útján juthatott a bűntetteseknek kutató üldözéséhez ; az 1492. 81. t.-cz. meghagyja a nemeseknek, hogy ha a földesúr azokat maga ki nem üldözi, a comes emberei tartoznak rendet csinálni/1 ha pedig a comes jogszolgáltatása is sok esetben eredménytelen volt, mert az 1518. 85. t.-cz. bevezető szavai szerint a gonosztevők folyvást szaporodtak, a király egy assessorát küldi ki, «per quem exstirpatio furum, et aliorum bilibus fieri solita erat, ut si qui videlicet ’latrones fovere vel ipsi latrocinari comperientur, illies Comites vel Vice Comites, si per se sufficientes fuissent tales omnes ex merito punivissent; sin minus, ea de re omni Capitaneos Regni edocuissent, ut jmodis omnibus malefactores sublati fuissent, art. 50. anni 1548. 1 A Carolinát a Nemesis Carolina néven idézi Kitonicli: Cap. IX. Quae. 30. 31. 2 1. a 9. lapon a 4. jegyzetet. 3 1471 : 5; — 1486 : 1 ; — 1492 : 7. t.-cz. Mátyás király érdekesen jellemzi az ezeken előfordult nyilvánvaló igazságtalanságokat: «plurimae enormitates et inaudita scandala, pericula inopinata. (1486:2. t.-cz.) 4 1492 : 81. t-cz. «Si in bonis aliquorum fures, latrones, homicidae, incendiarii et monetarum cusores sive literarum vel etiam marnum alienarum faleatores fuerint, et domini huiusmodi bonorum requisiti per comitem, illos de bonis suis non expulerint: teneatur comes mittere ad capiendum eosdem male-factores. 294
