Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Kármán Elemér: A kir. ügyészség és az előzetes eljárás [257., 1906]
Mélyen tisztelt Teljes ülés! A bűnvádi eljárás örök problémája: védeni egyfelől a társadalmat, védeni másfelől az egyén szabadságát s e kettős törekvés keretében találni meg az emberileg elérhető igazságot. A continentális államok modern perjoga s így a mi bűnvádi perrendtartásunk is e bonyolult problémát csak úgy vélte megoldhatónak, hogy külön hatóságokat rendelt a társadalom és külön az egyéni szabadság oltalmára. így az előzetes eljárásnak szerfelett változatos képét teremtette meg: a bűntett és a bűnös utáni tudakozódást és kutatást a legkülönbözőbb hatóságok feladatává tette. A biró functiója mindenkoron a jogok különválasztásában állott, körülírni, prseci- sirozni minden egyénnek azt a kört, a melyben jogai és kötelességei mozognak, megadni minden egyénnek azt, a mi az övé. A rendőrhatóság feladata ellenben csupán a közönség békéjének megóvása a sértő egyénektől. A bűnvádi eljárásban is tehát rendőri hatóságok képviselik a társadalom érdekét, míg a bíróság az egyéni szabadság erős vára. Nemcsak együtt kutatják az elkövetett bűncselekmények tényálladékát, hanem gyakran ugyanegy tett földerítésének szolgálatában állanak, sőt olykor fölmerül a szüksége annak, hogy ugyanazt a kutató cselekményt úgy a rendőri hatóságok, mint a bíróság foganatosítják. Gondoljunk a kötelező vizsgálatnak a Bp. 103. §-ában felsorolt eseteire : akárhányszor a vizsgálat nem egyéb, mint a már befejezett nyomozás cselekményeinak ismétlése más hatóság által: egy más eszme: az egyéni szabadság, a vádlott érdekének segise alatt. A hatóságok e két csoportjának egyforma módon, de a bűnvádi eljárás más vezéreszméje, érdekében működő munkájának egyesítésére a kir. 1* 273
