Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
72 nem volt kötelmi jogczíme, és az adós be tudja bizonyítani, hogy itt eladásról nem volt szó, sem ajándékozásról, sem elcserélésről, akkor emezt condictio illeti. Igaz, hogy ez megilleti, és ha szerencséje van, kaphat esetleg kártérítést — de az ingatlant többé vissza nem kapja, mert arra nézve, hogy ő «a tulajdonjogát átruházza», komoly szándékát kijelentette. Az ingatlan tehát mozgósítva van. Ha élczczel akarnék élni, azt mondhatnám, hogy vizi járművé lett: elúszott. A táblai biró úr azt állította folytatólag, hogy szerintem a jelzálog-kölcsön mobilizálja a földbirtokot, holott ezt nem állítottam, és szót sem emeltem a földbirtok kötöttsége mellett. E tekintetben tehát czáfolata teljesen tárgytalan. Én csupán azt mondtam, hogy a kölcsönzés szerfeletti megköny- nyítése mobilizálja minálunk a földbirtokot; és ezen állításom mellett most is megmaradok. Hivatkozott a táblai biró úr az osztrák és a bajor parasztok példájára. Erre ismét csak azt mondhatom, a mit már felolvasásomban is jeleztem, hogy ne alkalmazzunk idegen példákat, ne tartsuk egyenlőknek a bajor és az ausztriai parasztot a műveltség legalsóbb fokán álló oláh vagy ruthén parasztunkkal; mert ha ezt teszszük, akkor rossz, nálunk be nem váló törvényeket fogunk hozni. A táblai biró úr további állítása: hogy a tulajdonos jelzálogjog nem mobilizálja a földbirtokot. A magam részéről azt tartom, hogy igenis mobilizálja, mert a könnyelmű adósság- csinálást elősegíti. Hogy ez így van, ennek bizonyítására a tulajdonosi jelzálog classikus törvényét, a német polgári törvénykönyvet idézem, a mely 1163. §-ában azt mondja: «Ist die Forderung, für welche die Hypothek bestellt ist, nicht zur Entstehung gelangt, so steht die Hypothek dem Eigenthiimer zu.» És: «Eine Hypothek, für welche die Ertheilung des Hypothekenbriefes nicht ausgeschlossen ist, steht bis zur Uebergabe des Briefes an den Gläubiger dem Eigenthümer zu.» Világos ebből, hogy a tulajdonos jelzálogot alapíthat valamely Strohmannal, esetleg még mielőtt követelése volna valakinek ő ellene; és a mikor aztán a jelzálog meg van alapítva, erre akkor kereshet hitelezőt; és ennek következne
