Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
73 menye ismét a könnyelmű eladósodás és a földbirtok elveszése. A jelzáloglevél intézményének veszélye pedig, a melyet felolvasásomban hangsúlyoztam, az: hogy a ki vadászik az ingatlanra, megszerzi a tulajdonos tudta nélkül a jelzálog- leveleket, és azután lesből támadja meg a tulajdonost. Hogy ennek lehetősége meg van adva, ennek bizonyítására ismét a német Ptkv.-et idézem, a mely 1154. §-ában azt mondja: «Zur Abtretung der Forderung ist Ertheilung der Abtretungserklärung in schriftlicher Form und Uebergabe des Hypothekenbriefes erforderlich.» Hasonló módon intézkedik az 1155. §. arra az esetre, a mikor a jelzálogos követelés egymás után többszörösen ruháztatik át. A követelésnek, illetve a jelzálogjognak átruházásához tehát elég a jelzáloglevél átadása, és ez az átadás történhetik successive akár tízszer, a nélkül hogy az ingatlan tulajdonosa erről tudomással bírna. A jelzáloglevél tehát akárkinek kezeibe kerülhet, esetleg olyannak a kezébe, a ki éppen keresi, a végett, hogy alkalmas időben rárohanjon a tulajdonosra és kivethesse őt az ingatlanból. Erre talán azt mondja valaki, hogy hiszen nálunk is így van. A telekkönyvi rendelet 126. §-a szerint, ha egymás után több átruházás történik, akár a tulajdonjogra, akár valamely más dologi jogra, mondjuk a jelzálogjogra vonatkozólag, az utolsó jogosult közvetlenül kérheti a saját jogának bejegyzését, a telekkönyvileg jogosult ellenében. Tehát itt sem kell tudnia a jelzálogos adósnak azt, hogy az ellene fennálló követelés már többszörös átruházásnak lett a tárgya. Úgy értem a dolgot, hogy ha a jelzálogos hitelező átruházza követelését A-ra, A átruházza B-re, В pedig C-re: C közvetlenül kérheti a 126. §-hoz képest a jelzálogjognak az ő javára leendő bejegyzését. Ez igaz. De másrészt a telekkönyvi rendelet 61. §-a azt mondja, hogy a telekkönyvi elsőség a kérvénynek a telekkönyvi hatóság iktató hivatalában történt iktatásának időpontjától számittatik. Ennek következménye pedig az, hogy az engedményesnek módjában van ugyan a jelzálogos követelést tovább engedményezni, a nélkül hogy előbb a jelzálogot a tulajdonos értesítésével a saját javára jegyeztetné be; de nem fog így eljárni, egysze- 256 267
