Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)

Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]

34

kívánná behajtani A. elleni követelését. Ámde mi következik most? C., a második hitelező, a kinek követelésére előbb a csak 8000 К-t érő telekből semmi fedezet sem jutott volna, a maga második helyén álló 10,000 К követelésével most előre lép a megüresedett első helyre és bátran elárvereztet- heti D. telkét, mert most már a vételár szabaddá lett, az ő javára. Ekként voltaképen D. új tulajdonos a maga meg nem terhelt vagyonából szabadította fel a telkét B. követelése alól, de nem a maga, hanem C. második hitelező javára, csak azért, mert neki a saját telkén nem lehet jelzálogjoga, mert állítólag azt a hatalmát, mit a jelzálogjog adna neki, tulajdonánál fogva már úgy is bírja. — Pedig látjuk, hogy ez a tétel nem is igaz; a tulajdon a második jelzálogjoggal szemben meghátrálni kénytelen, holott az első jelzálogjog a másodikat visszaszorítaná.

Ezen kiáltó igazságtalanságon segít a tulajdonosi földzálogjog intézménye, mely nem ismeri el dogmának, hogy tulajdon és földzálogjog egy személyben nem állhat fenn. Nem engedi meg, hogy a második hitelezővel szemben rosszabb helyzetbe jusson az első hitelező csak azért, mert ő tulajdonos is. A második hitelezővel szembe ő, noha tulajdonos, csak hitelezői minőségét fordítja. A második hitelező nem mondhatja neki: át kell, hogy engedd, a mi hitelezői minőségben téged illet, mert hiszen tulajdonos is vagy.

Vegyünk egy másik esetet. A. megterhelte telkét B. javára 8000 K-ig. Ennyit ér a telek. Aztán ,4.-nak személyi hitelezője C. 10,000 K. követelése javára vezettet be végrehajtási jelzálogjogot a telekre. B. első hitelezőnek kell a pénz, de A. nem tud fizetni. A kényszerárverést mellőzni akarják a felek a nagy költség megtakarítása végett. A. tehát átengedi telkét B.-nek a követelés kielégítéseképen.

Ez teljesen legalis és loyalis ügylet. Ámde mi történik most mai jogunk szerint? B. követelése A. ellen megszűnt, mert ki lett elégítve. A követelés javára fennállott jelzálogjog meg két okból is megszűnt: 1. mert a követelés elestével a járulékát tevő jelzálogjog elesik, 2. mert a tulajdonosnak nem lehet jelzálogjoga saját telkén. Eredmény ? Előrenyomul C. második hitelező és elviszi a B. által megszerzett telek ér-