Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
20 Hogy a földbirtok szó az itt szem előtt tartott jelentésben annyira elterjedt s oly általános használatnak örvend, annak megvan a maga történeti magyarázata. Az ancien régime alatt — nálunk egészen 1848-ig - igazi földtuljdonos alig volt. A nemes ember földje rendszerint nem állott a birtokosnak tulajdonában, — a tulajdont, dominiumot, a római és a modern jog értelmében véve. Rendesen királyi adományból származott és az adományos magszakadása vagy a jószág élvezetére jogosultnak hűtlensége esetén — és a hűtlenségül minősített tényállások elég számosak voltak abban az időben — visszaháramlott a koronára. Yisszaháromlott a hűtlenségnél fogva még akkor is, ha netalán használatul más kezén volt. Aztán a jószág szerzőjének örököseinél már hatályossá vált az ó'siség is, melynél fogva mindazokat, kik a szerzőtől leszármaztak, a jószágból kizárni rendszerint nem lehetett. Minden átruházásnál, sőt még a zálogbaadásnál is, meg kellett őket kínálni, illetőleg megvolt a visszaváltási joguk. Ehhez járult az előkelőbb nemeseknél a hitbizomány, mely még további korlátokat emelt a birtokos jogi rendelkezései elé. Az egyházi javak — mint ma is — természetesen akkor sem voltak haszonélvezőik korlátlan uralma alatt. Aztán az úrbéri földek tekintetében további megszorítások állottak fenn; a jobbágy és zsellér — a házas zsellért értem — csak örökhaszonélvezője volt a földnek és ettől is könnyen eleshetett, mert hiszen a kimozdítás ellen fennállott korlátok legalább is annyira voltak a földesurak és a fiscus érdekeinek szolgálatában, mint az úrbéri birtokoséban. A földesúr pedig szintén korlátolva volt az úrbéri föld feletti rendelkezésében, a jobbágy haszonélvezeti joga és a kincstárnak e téren gyakorolt ellenőrzése által. A mihez, járult a már említett adományi rendszerből, ősiségi intézményből és a hitbizományból eredő további korlátolás a földesúri jogok terén is. A városi javak tekintetében a polgárral szemben állott a városnak korlátoló jogköre. 214
