Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
21 Úgy, hogy mondhatjuk: abban az időben a földnek inkább csak birtokosa volt s nem tulajdonosa, kivéve a koronauradalmakat, melyek igazán domíniumok voltak a római jog értelmében is. Azért ez időben a birtok és birtokos szó praecis megjelölése volt az illető jogviszonynak. Hogy aztán a föld kötöttségének megszüntetésével továbbra is közhasználatban maradtak a földbirtok, földbirtokos szavak a földtulajdon és földtulajdonos megjelölésére, miként német szomszédainknál a Grundbesitz, Grundbesitzer Eigentum és Eigentümer helyett, az a két korszak érintkezésénél fogva könnyen érthető. De ez nem akadályozhat bennünket abban, hogy a szabatosabb «tulajdon» kifejezést használjuk és használatát terjeszszük ott, hol voltaképen nem csupán vagy nem is épen a személy és föld közti tényleges hatalmi helyzetről, hanem a személynek a föld feletti teljes jogi uralmáról van szó. * II. Áttérek most felszólalásomnak sajátképi tárgyára. Hogy a földtulajdon mozgósítása vagyis: a földtulajdonnak a tulajdonos családjától való könnyű és gyakori elszakadása — mert hiszen a családon belül végbemenő tulajdonátszállás a dolgok rendes menetéhez tartozik — ismétlem tehát: hogy a földtulajdonnak a tulajdonos családjától való könnyű és gyakori elszakadása, mint ilyen — ceteris paribus -— úgy a tulajdonos egyéni érdekéből, mint közgazdasági érdekből is nem kívánatos, sőt egyenesen káros — abban, azt hiszem, mindnyájan egyetértünk. Hiszen csakugyan áll, a mit az előadó úr is érintett: a föld nem olyan, mint az ingó érték, mint az árú. Nem olyan könnyű az egyes földrészletek egyéni sajátságainak kiismerése, belé kell hatolni minden egyes darab föld fekvésének, egyes rétegei mélységének és alkotóelemeinek, ez alkotóelemek kölcsönös arányának, a lejtősségnek, a vizi viszonyoknak és még sok más tulajdonságnak és körülménynek alapos ismeretébe, hogy a földet megfelelően, a lehető legnagyobb eredménynyel a jelenben, de egyúttal a termelő- képességnek megkimélésével a jövő számára is, mivelhes215
