Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
Dr. Dévai Ignácz: T. Teljes-ülés ! I. Mielőtt ama felette élvezetes es igen tanulságos előadáshoz hozzászólanék, melyet a földbirtok mozgósitásáról dr. Imling Konrád Ítélőtáblái tanácselnök úr a múlt szombaton itt tartott, legyen szabad a terminológia tekintetében egy szerény javaslatot tennem. A «birtok# szót kettős jelentésben szokták használni. Jelenti egyszer a földet és jelenti másodszor azt a viszonyt, mely fennáll az ember és az általa birt, kezén tartott föld között: a birtoklást. A birtoklásnak alapja lehet a tulajdonjog; de lehet örökhaszonbér, vagy valamely más örökhasználati jog, lehet más jog is, sőt lehet, hogy a birtoknak egyáltalán nem szolgál alapjául semmilyen jog sem; teszem, ha valaki örökösként tart kezén valamely földet, holott nem örökös. Midőn tehát a földbirtok szót a földtulajdon megjelölése- és kifejezőjeként, a földtulajdon egyenértéke gyanánt használjuk — miként az a kérdéses előadás czimében is történik, — akkor — szerény nézetem szerint — nem beszélünk a lehető és kellő praecisitással, mely minden tudományban annyira fontos, a jogtudományban és jogtételekben pedig tán még fontosabb, a használt műszavaknak gyakorlati életre való nagy kihatásánál fogva. Azt hiszem, hogy a kérdéses jogviszonynak, jogi helyzetnek megjelölésére megfelelőbb, sőt talán egyedül megfelelő a földtulajdon szó és így voltaképen a földtulajdon mozgósításáról kell beszélnünk. (1905 november 11.) 213 2*
