Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
7 Valamint nem szabad a törvényhozásnak szemet hunynia az előtt a sajnos, de el nem tagadható jelenség előtt, hogy hazánk népének nagy része, még pedig éppen az, a melynek kezén a nemzeti jólét felvirágzásának érdekében leginkább szeretnők tudni a földbirtokot, a mely ennek productivitását fejleszteni első sorban volna hivatva s arra legalkalmasabb, hogy népünknek az a része gazdaságilag könnyelmű, tulságo- san hiszékeny, jogi kötelezettségeinek teljesítésében nem pontos, és e mellett a felfogásával s átöröklött balhitével ellentétes törvényes intézményekkel szemben csökönyös; és figyelembe kell vennie a törvényhozásnak, hogy ily sajátságok mellett imminens az a veszély, hogy a földbirtok vagy tagozottságában, használata módjában, intensiv és megfelelő hasznot hajtó gazdálkodásra alkalmatlanná válik, vagy olyanoknak esik zsákmányául, a kiknél valóságos rendeltetéséből kivetkőztetve, pusztán üzérkedésnek a tárgya. Véleményem szerint Magyarországban nem feladata a törvényhozásnak, hogy a földbirtok jogi forgalmát szerfölött előmozdítsa, terhelését könnyű se és hitelképességét a lehetőségig fokozza, szóval hogy a földbirtokot jogilag mobilizálja, hanem ellenkezőleg feladata az, hogy a földbirtokot jogilag stabilizálja és megterheltetését csak annyiban mozdítsa elő, a mennyiben a terhek viselésére a tőkeföld érintetlen hagyásával annak hozadéka képes, és csak oly megterhelést favorizáljon, mely mellett a tulajdonos annak a veszélynek, hogy a földbirtokát elveszíti, legkevésbbé van kitéve. — Ezek után áttérek azoknak a részben már meglévő, részben indítványozott vagy tervbe vett jogszabályoknak és jog- intézményeknek jellemzésére, a melyek a szerintem követendővel ellenkező irányban haladnak vagy czélzatosan, vagy legalább annak az eredménynek értelmében, a melynek elérését előmozdítják. Első helyen említem azt a szabályt, mely szerint földbirtok tulajdonának megszerzése tárgyában szóbelileg is lehet jogérvényesen szerződniNem tartozik a tárgyamra, hogy felsoroljam mindazokat a káros következményeket, a melyek a jogszabály kíséretében járnak. Csak azt az egyet emelem ki, hogy a szóbeli szerző201
