Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
8 dés jogérvényének statuálása, a mint általában az ingatlannak elidegenítését kivetkőzteti jelentőségéből és közel hozza az ingóságok tulajdonának átruházásához, úgy a könnyelmű, meggondolatlan eladásokat, a földbirtok egészségtelen, káros forgalmát nem csekély részben mozdítja elő. Hányszor esik meg inter pocula az ily eladás és hányszor minősíttetik eladó nyilatkozatnak, a mi pusztán komoly tartalom nélküli szóbeszéd, legjobb esetben alkudozás akart lenni. Hogy a peresekké vált szóbeli eladások — pedig ezeknek a száma igen tekintélyes — majdnem kivétel nélkül meggondolatlan s gazdaságilag indokolatlan eladások és nem ugyanilyen vételek, hogy tehát azok mind a földbirtok mozgósítását szolgálják, annak félreismeri!etlen jele az, hogy az ily eladásokból eredő perekben mindig az állítólagos vevő a felperes és az eladó az alperes (én legalább megfordított szereposztást nem láttam), és az eladó az, a ki sajnálva a meggondolatlan eladást, utólag minden erejével, sokszor az ingatlannak értékét meghaladó perköltség segélyével a földbirtok megtartásáért küzd. — Arra nézve, vájjon az általános magánjog rendszerében a tulajdonjog átruházásánál az abstrakt dologi szerződés vagy a jogczimes szerződés elve követtessék-e, oly sok szó esett már, hogy nagyon felesleges volna azt a kérdést ez alkalommal ex asse tárgyalni. E tárgy tekintetében néhány megjegyzésre szorítkozom. Első megjegyzésem az, hogy az abstrakt dologi szerződés pártolói is abba a hibába esnek, hogy szürke theoretikus tételek kedvéért elhagyják a gyakorlati szükséglet és az általános jogi öntudat szilárd talaját. Ebbe a jogi öntudatba soha sem fog átmenni az a tétel, hogy tulajdon átruházható legyen úgy, hogy ez az átruházás ne történjék se vétel utján, se ajándékozás utján, se csere utján, hogy az az átruházás ne legyen semmi más, mint éppen csak tulajdon átruházása. Megjegyzem továbbá, hogy az abstrakt dologi szerződés szószólói, miután sikerült egy-két oly képzeleti jogesetet összeállítaniok, a mely a gyakorlatban egy fél században 202
