Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
6 váljanak. Ha tehát az egyes országoknak azokra vonatkozó specialis törvényei között félreismerhetlen a hasonlatosság; és ha új törvény alkotásánál az eredményben valamely újabb külföldi törvény többé-kevésbbé hű másolatát látjuk, akkor azon nincs miért csudálkoznunk, és a fölött nincs miért nagyon bánkódnunk. De végzetes hibát követünk el, ha oly jogi matériák rendezésénél, a melyek a nemzeti sajátságokkal, a jogélet történeti fejlődésével a legszorosabb kapcsolatban állanak, a melyek a néplélekben gyökereznek, ha a családvagyoni jogban, az örökösödési jogban, különösen ha a földbirtokot tár- gyazó jogban is vakon idegen példák után indulunk — kényelemből, vagy mert az a nemzet, a mely a mintatörvényt hozta, minket a jogtudomány művelésében meghaladott; és ha ez oknál fogva abból indulunk ki, hogy a mit ott jónak találtak, sőt a mi ott — az igaz, hogy az alkalmazás egészen más terén és teljesen különböző körülmények között — már is bevált, az minálunk okvetlenül be fog válni. Magyarország kiválóan földmivelő ország. Büszkén mondhatjuk ugyan, hogy újabban az ipar terén nagyot haladtunk, és reméljük, hogy a haladás tartós lesz és fokozódni fog; de a földmivelés termelő ágának fontosságát az ipar és a kereskedelem Magyarországon aligha fogja valaha, vagy legalább belátható jövőben háttérbe szorítani; és még kevésbbé számíthatunk arra, hogy az ipar és a kereskedelem terén a nyugati nemzetekkel egyhamar sikeresen versenyezhessünk. Valamint a földmivelés praepotentiáját, úgy az ipar és a kereskedelem terén való elmaradásunkat létrehozzák és magyarázzák egyebektől eltekintve: országunk geográfiái fekvése, geológiai, hydrografiai alakzata, a melyek pedig egyáltalában nem változnak; és alapulnak népünk hajlamaiban és jellemében, a mik csak évszázadok folyamán változtathatók. A földmivelési ügy elsőrangú fontosságát és ezzel a földbirtok az agrikultura czéljára való alkalmassá tételét és con- serválását, productivitásának emelését és fokozását, mint nemzetgazdasági politikánk főczélját a törvényhozásnak nem szabad szem elől tévesztenie. 200
