Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Imling Konrád: A földbirtok mozgósítása [256., 1906]
5 házás és munka gyümölcsét. Pedig igazságos és méltányos, hogy a ki arczának verejtékével megmunkálta a földet, az — ha már nem tudja azt hosszú időre vagy éppen utódai részére megtartani — legalább egyszeri aratással élvezze fáradságának gyümölcseit. A könnyű és gyors forgalmat dédelgető jogszabályok ignorálják a földbirtoknak azt az államfentartó, conservativ feladatát, a mely feltételezi, hogy a földbirtok lehetőleg nemzedékről nemzedékre szálljon; hogy minden esetre oly kezekbe kerüljön és olyanokban maradjon, a melyek a föld tápláló erejét fentartani és fejleszteni képesek; hogy a földbirtok semmi körülmények között se minősüljön jogilag oly áruczikké, a melyet «továbbadáBi szándékkal» szokás megszerezni, a mely a gazdasági forgalomban hasonló szerepet játszanék, mint a tőzsdén a «papirbuza», s a mely, ha a tulajdonos — akár improduktív czélra is — pénzre szorul, oly könnyedén változtathatná gazdáját, mint a bemutatóra szóló értékpapír. És miután a földbirtokra fundált jelzálogi követelések forgalma magának a földbirtoknak forgalmával a gyorsaság és könnyűség tekintetében egyenes arányban áll, a mennyiben a jelzálogi megterhelés a földbirtokot mindig közel hozza az elidegenítés veszélyéhez : az ily jogszabályok megalkotásánál figyelmen kívül hagyja a törvényhozó, hogy a jelzálogi követeléseket sem szabad ellátni az értékpapír, a váltó vagy a közraktári jegy volubilitásával. A kik kívánatosnak tartják minálunk a földbirtok gyors és könnyű forgalmát, azok továbbá messze eltérnek attól az elvtől, a melyet a törvényhozónak mindig kellene követnie: hogy a jogszabályokat a nemzet többségének sajátságaihoz, jelleméhez és gazdasági szükségleteihez kell alkalmazni; hogy különösen az agrár-törvényhozásnak kell azokkal minden egyes intézkedésnél számolnia, és nem szabad azok ignorá- lásával bármily tetszetős idegen minta után indulnia. A kereskedés, az ipar, a forgalmi intézmények többé kevésbbé kozmopolitikus jellegűek; szervezetük, fejlődésök, eszközeik, czéljaik minden országban vagy hasonlók, vagy legalább megvan az igyekezet, hogy az utánzásra méltó példák követésével hasonlókká, sőt a lehetőségig egyenlőkké 199
