Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 32. kötet (250-257. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 32. (Budapest, 1906)
Gábor Béla: A dactyloscopia rendszere [253., 1906]
4 alakja. Később a gályarabság behozatalával a galérien szónak három első betűjét a G, A, L betűket, majd pedig az illető bűncselekmény franczia megjelölésére szolgáló szó kezdő betűit nyomták a vállakra. Hogy minél hathatósabb legyen a procedura, előbb az illető helyről lekaparták a bőrt. Angliában VI. Edward a csavargókról szóló híres törvényében elrendelte, hogy a csavargónak, ha kézre kerül, egy Y betűt kell a mellére égetni, a «vagabond» szónak kezdő betűjét. Az így megbélyegzett csavargót rabszolgának adták el és hét évig volt köteles uránál megmaradni. Ha időközben megszökött, a V betű mellé odanyomták az S betűt is, az angol Slave (rabszolga) szónak kezdő betűjét. Ezen rendelkezések csak III. György idejében szűntek meg. A csavargók, a kik a XV. századtól fogva mint a keresztes háborúk maradványai, lopva és rabolva bandákban járták be és tartották rémületben egész Európát, az akkori kriminalitásnak legveszélyesebb elemét képviselték és természetesen mindenütt kihívták maguk ellen nemcsak a repressiót, hanem bizonyos fokig a prseventiót is, mely korántsem oly modern találmány, mint a minőnek kriminalpolitikusaink feltüntetni szeretik. így a német államokban is a megbélyegzés volt általában a büntetés. Hogy a különböző testcsonkító büntetések is első sorban a praeventiót szolgálták, tudjuk abból, hogy egyes német városi jogokban majdnem kizárólag a jobb fül levágása volt a kisebb lopásoknak büntetése, a mi arra szolgált, hogy úgyszólván nemzetközileg felismerhetővé tegye a szokásos tolvajt. Ezenkívül alkalmazták a csalókra, a hamisítókra s különösen a czigányokra, de sok más esetben is. P. o. nem érdektelen, hogy Nürnberg város régi joga szerint — Knapp munkájából merítem az adatot—1682-ben egy zsidót, a ki négyszer egymásután keresztelkedett ki a hatóságok félrevezetésére, ilyképen bélyegeztek meg. A jel, a melyet alkalmaztak, vagy a kereszt volt, vagy az akasztófa, ezenfelül az illető városnak czímere is, a melyben elítéltetett, hogy ily módon az antesetáknak rögtön nyomára lehessen jutni. Hogy Magyarországon is érvényben volt a megbélyegzés, erre vall nemcsak az 1498-iki decretum XIV. czikke, a mely szerint azoknak, a kik a káptalanokban hamis levelet pecsé124
