Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
hogy követelés egyáltalán nem keletkezik. A míg fentebb csak az összeg, itt már a követelés maga is bizonytalan. Ennek daczára zálogjog a tételes jog szerint keletkezhetik. E jog elnevezése még helytelenebb e követelés szempontjából, mint a fentiek szempontjából, mert itt követelés egy ideig egyáltalán nincs. Hogy zálogjog lehessen nélküle, azt semmiféle jog sem mondhatja, illetve e jog, nem lehet zálogjog. 4. A bizonytalanság mindig fokozódik, s a negyedik fokozatbeli követeléseknél, melyek közé pl. a gyámság viselése, a bérleti vagy haszonbérleti szerződés felbontásából származható és a kamat- meg költség-követelések tartoznak, már oly kimagasló, hogy az újabb törvénykönyvek ezek biztosítására egy különös zálogjogot az úgynevezett biztosítási zálogjogot létesítették,1 melynél a bizonytalanság akképen nyer kifejezést, hogy a jelzálogjog léte a követelés összege tekintetében, jobban mondva a követelés léte tekintetében bizonyítékul nem szolgál. Ennek alapja homályosan benne van ugyan már a tkvi rdtás 65. §. 3. bek. és az 1881. évi LX. t.-cz. 192. §-ban,1 2 de kifejtését az elméletnek köszöni. Ha a zálogjog a követelés járuléka, akkor a követelés természeténél fogva bizonyos követelésnek kell lennie, mely járulékkal bír, mert a minimális követelés és a nem létező közt még jogilag is igen csekély a különbség. A zálogjog viszont e járulékos viszony alapján a követelés létének bizonysága, sőt annak a mennyiségnek, a melyig a követelés, mint fó jog terjed. Ezért kivételes az az eset, mikor a zálogjog léte a követelés létét nem bizonyítja, s innen van, hogy külön kiemelik a törvények. E rendelkezés azonban a zálogjog természetével ellenkezik. Az e csoportba tartozó követelések közül a kamat-követe- telés a legeredetibb. Ha valamely tőke-követelés zálogjoggal van biztosítva, úgy az e tőke utáni kamatok is biztosítva vannak, még pedig a tőkével egy rangsorban,3 s így ingatlannál a később keletkezett, de előbb bejegyzett, vagy legalább bejegyzettnek tekintendő követelés biztosítása a később bejegyzett í) 1 A nem. ptk. 1884. §. T. 852. §. 3. bek.- A költség biztosítéki összeg. 3 Az 1881: LX. t.-cz. 192. §-nak korlátái közt. 89
