Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
10 előtt történik. A kamat-követelés keletkeztetése egészen az adóstól függ ugyan, mégis a zálogjog szempontjából e csoportba kellett sorozni, mivel a hitelező is hozzájárul keletkeztetéséhez a jelzálogjogra való tekintettel, t. i. mégis csak annyiban keletkezik biztosítására jelzálogjog, a mennyiben a kamat iránti követelését a hitelező külön nem érvényesíti. Miután azonban a később bejegyzett jelzálogos hitelezők nagyon is érdekelve vannak a kamatkövetelések összege szempontjából, de azok keletkezésére befolyást nem gyakorolhatnak, a törvény a kamatoknak csupán bárom évnél nem régibb részét biztosítja a szerződéses jelzálogjognál, habár a kamatok vagy a kamatláb nem voltak bejegyezve, s csupán a végrehajtási úton bejegyzetteket biztosítja feltétlenül. A kamatoknak a tőkével egy rangsorban való biztosítása a kamat járulékosságából foly, de a kamat követelés biztosítására keletkező zálogjog elegendő magyarázataképen ezt nem lehet elfogadni. A később zálogjogot nyertnek ezt eleve tudnia kell, s a tőkekövetelést biztosítottnak előre kell ilyen jogának lennie, melynek alapján ez utólagos biztosítás fennállóvá lehet. E jog a jövőben keletkezhető követelés erejéig jelzálogjog létesítése bekebelezés nélkül, illetve egy bekebelezett jelzálogjognak kiterjesztése iránti jog. Mely jog tehát még a tulajdonos azon jogával is szélesebb körű, hogy a rangsornak saját részére való biztosítása után jelzálogot engedhet. Lényegében mind a két jog a rangsor biztosításában kimerül, vagyis a rangsor biztosításán kívül más önálló czélja nincs. A rangsorjog mint fogalom tehát ezen jogosultság által nagyobb fokú kidomborítást nyert. 5. Az ötödik fokozat még bizonytalanabb, mert itt a zálogjog engedésénél még nincs követelés. Ily eset valamely bankárral kötött folyó számlaviszony, melynek alapja a zálogjog. Lehetséges, hogy a bankár nem ad, a zálogot engedő nem kér pénzt, s így egy fennálló zálogjog van követelés nélkül. Igaz, hogy meg van a mód a visszaélés ellen, de nem is arról van szó, hanem arról, hogy ez esetben is a létező zálogjog nem létezik az anyagi jog szerint, csak létezővé válhat. A jogelmélet még is a jelenben, tehát léte előtt épen úgy zálog- vagy jelzálogjognak nevezi, mint létének megvalósulása után. Mindezekben az esetekben egy s ugyanaz a tévedés forog 90
