Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]

m lajdonos a szerző csődtömegéből visszakövetelheti. Ellenben az abstract dologi szerződés rendjénél a szerző tulajdonossá lett és az is marad, az átruházónak tehát csak condictiója van vele szemben, és ezt csupán mint csődhitelező érvényesítheti a tömeg ellen. De hiszen, ha fenforog is a causa, pl. az adásvételi szer­ződés fennáll, de a szerző a vételárt ki nem fizette : mért men­jen akkor át a tulajdon a szerzőre? Pedig ez esetben az objec- tiv causán alapuló tulajdonátruházási rend szerint is csak csődhitelezőként érvényesítheti az átruházó vételárkövetelését,- ha a szerző időközben csődbe esett. És aztán mért nem védi a jogrend a szerző gazdasági ér­dekét? Hiszen ha a szerző a vételárt előre fizette ki az átru­házónak, a ki az átadás vagy telekkönyvi bevezetése előtt csődbe jutott, a szerző a dolog iránti követelését szintén csak mint csődhitelező érvényesítheti az átruházó tömege ellen! Helyes-e, hogy ez esetekben a jogrend az átruházási tény­állás megfelelő szabályozásával nem védi meg a felek gazda­sági érdekét? Mért szorítjuk őket ez esetekben csődhitelezői szerepre ?! Ha a tulajdonátruházási tényállás meghatározásánál a felek gazdasági érdekeinek minél sikeresebb megóvása az irányadó, akkor a tulajdonnak a vételár kifizetése előtt való átmeneteiét ki kellene zárni, illetőleg a vételár kifizetését a tulajdont átszállító hatással kellene felruházni, következetesen megvalósítva pedig e gondolat oda vezetne, hogy csak kézen- közön lehetne átruházni, az ingyenes causa pedig, mint az át­ruházó gazdasági érdekével ellentétes, egészen kizáratnék. De eltekintve attól, hogy a jogügyleti tulajdonátruházás tényállásának meghatározásánál a jogrend nem indulhat ki csupán a felek gazdasági érdekének minél hathatósabb meg­óvásából, az átruházó gazdasági érdekének sikeresebb meg­óvása nem is annyira azon múlik: vindicatio illeti-e meg az átruházót vagy condictio, — hanem inkább azon: megkapta-e vagy sem a dolog ellenértékét. Ha megkapta az ellenértéket, gazdasági érdeke kellően meg van óva, noha a dolog a tömegből csak condictióval kö­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom