Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]
“23 vetethető vissza. Mert az átruházó, noha a dolog iránti con- dietióját a tömeg ellen érvényesíti, a megkapott ellenértéket csak annyiban tartozik a tömegbe visszaszolgáltatni, a mennyiben a tömeg a dolog visszaadása iránti személyi követelését teljesíti. A tömeg nem szoríthatja az átruházót arra, hogy az átruházott dolog iránti követelését a tömeg ellen csődhitelezőként érvényesítse, a felvett ellenértéket azonban a tömeg adósaként egészen fizesse be. A csődtörvény 18—20. §-ai szerint ugyanis áll: Ha a csődnyitás előtt a közadós által kötött kétoldalú szerződést egy fél sem teljesítette és a tömeg a teljesítést követeli, a tömeg a maga részéről is egészen köteles teljesíteni az ellenszolgáltatást. Nem mondhatja pl. a közadós által kötött dologeladási szerződés esetén a vevőnek: Te fizesd meg egészen a vételárt a tömegnek, ellenben a megvett dolgot csak csődhitelezőként követelheted. Hanem köteles kiadni a dolgot, ha a vételárt akarja. S ez akkor is áll, ha a másik előző szolgáltatása van kikötve. Miért ? Mert a vevő kezén van követelésének fedezete. — A csődtörvény 30. §. esetén: Ha a tömeg megtámadja a közadós és harmadik közti elidegenítést és megkapja a harmadiktól azt, mit a közadós neki adott volt, maga is köteles egészen visszatéríteni a harmadiknak azt, a mi tőle a tömegbe jutott. Ratio ? A harmadik követelése fedezetét kezén bírja. — Ugyanez az indoka a csődtörvény 38. §-ában foglalt beszámítási szabálynak. A tömeggel szemben álló hitelező, mint a mi esetünkben is az átruházó, voltaképen nem hitelezője a tömegnek, mivel követelésének fedezete kezén van. 0 hitelező a követelhető szolgáltatás species-ére nézve, de nem értékére nézve. Ezt pedig a csődtörvény nem tekinti oly hitelezőnek, a kire áll a par debet esse conditio creditorum szabálya. Az egyedüli különbség a causán alapuló átruházási rend előnyére akkor áll elő, ha causa hiányában az átruházó az ellenszolgáltatást még nem kapta meg és a dolog a tömegben természetben megvan, vagy értéke oda befolyik, a midőn is a vindicatio őt a dologhoz vagy befolyó értékéhez juttatja, holott a condictiónál csak arányos kielégítést nyer. Ámde nagyon ritkán fog előfordulni, hogy a csőd előtt álló szerzőre átruházott dolog a szerző csődtömegébe kerüljön tehermentesen és из
