Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]

21 S minél több jogügyleti átruházáson menne át a dolog tulajdona egymás után, annál több causától mint feltételtől függne a következő jogügyleti szerzés. Úgy hogy a dolog a forgalomban való továbbhaladásával mintegy egész sorozatát és pedig folytonosan növekedő sorozatát a lappangó várományi -és háramlási jogoknak czipelné magával, a mi az ügyleti for­galmat teljesen megbénítaná. A forgalom biztonságának nagy érdeke tehát nem engedi, hogy az objectiv causát mint felté­telét a tulajdonátruházásnak fogjuk fel. * Marad az a felfogás, mely szerint az átruházási czél el­érése nem feltétele ugyan az átruházásnak, de mégis felvesz- szük az átruházási tényállásba azért, mert az átruházási ese- fek említett a. és b. csoportjában meggátolja az objective iga­zolatlan átruházásokat és ez által jobban megvédi az átruházó gazdasági érdekét, mint a causától abstraháló átruházási rend.— De vájjon csakugyan oly nagy védelmet nyujt-e az objec­tiv causán épülő tulajdonátruházási rend a gazdasági érdeknek ? Hivatkoznak arra, hogy az objectiv causán alapuló tulaj­donátruházási rendnél a causa meg nem valósulása esetén az átruházni akaró marad a dolog tulajdonosa és ő azt a szerző jogutódjától is vindicálhatja, holott a másik tulajdonátruhá­zási rendnél az átruházónak csak condiciója van, melyet a szerző jogutódja ellen nem érvényesíthet. Azonban nem szabad felednünk, hogy a szerző jogutódja ellen rendesen a vindicatio sem vezet eredményre. Mert a harmadik szerző hivatkozni fog a telekkönyvi publica fides-re, a «Hand muss Hand wahren» elvére. Azt kell tehát az átru­házónak bizonyítania, hogy a szerző jogutódja szerzésekor tudta, miszerint a korábbi átruházásnál a — subjective min­dig fenforgó — causa objective meg nem valósult. Hogy ez esak a legritkább esetben sikerül, az kétségtelen. így a vindi- eatiónak sikere a harmadik személy ellen tulajdonképen csak elméletben áll. Hivatkoznak továbbá arra, hogy, ha a szerző csődbe jut és az átruházásnak causája fenn nem forog, az átruházó az objectiv causán alapuló átruházási rendnél a dolgot mint tu­6i

Next

/
Oldalképek
Tartalom