Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Dévai Ignácz: A tulajdonátruházás kellékei és a tervezet [245., 1905]

13 vagy — a jogtudományban elfogadott kifejezés szerint — a causára nézve is. így, mivel a tulajdonátruházást rendszerint adásvételi vagy csereszerződésből, ajándékozási Ígéretből avagy más ok­ból eredő átruházási kötelem szokta megelőzni, melyet a fe­lek épen az átruházás által kívánnak teljesíteni, a causát meg­kívánó egyik nézet szerint az átruházás hatályához és így a tulajdon átszállásához szükséges, hogy az a felek által egyet­értőén szem előtt tartott átruházási kötelmet valóban teljesítse, minek bármely okból bekövetkező elmaradása esetén a tulaj­don sem szállt át, habár a felek egyaránt akarták a tulajdon­átruházást és ehhez az átadás, illetőleg a telekkönyvi beveze­tés is hozzájárult. Egy másik nézet nem megy oly messzire, mint az előbbi, és az érintett átruházási esetekben nem teszi függővé a tulaj - dón átszállását a szem előtt tartott átruházási kötelem teljesí­tésének bekövetkezésétől; de igenis megkívánja, hogy a felek megegyezése ne csupán a tulajdonátruházásra szorítkozzék, hanem ennek czélját — causáját — is felölelje, úgy hogy ab­ban az esetben, ha a felek mindegyike más czélt tartott szem előtt, noha mindkettő a tulajdon átruházását akarta, a tulaj­don át nem száll, ellenben a causára is kiható megegyezés esetén a tulajdon akkor is átszáll, ha a causa nem valósul meg, mivel pl. a teljesíteni kívánt átruházási kötelem létre nem jött avagy utóbb, még az átruházás előtt, megszűnt. E nézetekkel szemben áll a harmadik nézet, mely a tu­lajdonátruházásnál csak a traditiót, illetőleg bevezetést és a tulajdonátruházásra irányuló dologi szerződést kívánja meg, de attól abstrahál, hogy a feleknek a dologi jogváltozásra irá­nyuló megegyezése e jogváltozás causájára is kiterjedjen. * Megjegyzem itt, hogy általánosan el van ismerve, misze­rint vagyonjogi téren a jogrendnek a jogügylet közvetlen czél­ját — causáját—-figyelembe kell vennie. Eltérés csak a figye­lembevétel mikéntjére, mértékére nézve forog fenn. Az egyik nézet a causát a jogátruházási ügylet alkotóelemévé teszi ak­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom