Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
45 megadott szabadalmak túlnyomó részét teljesen értéktelen papirszabadalommá teszi. Hogy a jogszolgáltatás történetében példátlan débacle nem származott még ebből a dissonantiából, az csak az érdekeltek türelmének és annak a csekély érdeklődésnek köszönhető, a melyet iparunk eddig a szellemi tulajdonjog sorsa iránt általában tanúsított. Ha ugyanis polgári és büntető bíróságaink követnék e kérdésben a szabadalmi tanács elvi felfogását — a mint hogy azt a törvény szerint bizonyos feltételek mellett követni tartoznak — akkor a szabadalmi oltalom teljesen illuzoriussá válnék s a szerkezeti szabadalmaknak túlnyomó része bárki által megtorlás nélkül bitorolható lenne. Hogy ebben a kérdésben csakis a szabadalmi hivatal praxisa állapíthat meg kötelező jogforrásként, bírói gyakorlatot, mert szerkesztési kérdésekben a szabadalmi hivatal birói osztálya dönt végső fokon, mit sem változtat a tényeken, mert a szabadalmi tanácsnak incidentaliter pl. megsemmisítési vagy megállapítási ügyekben a maga álláspontjának megfelelően hozott határozatai ellen nincsen jogorvoslat. A tanács az ügyeknek ebben a csoportjában tehát oly álláspontra helyezkedik, a melynek épen ellenkezőjét tartotta az érdekelt fél jogszabály gyanánt szem előtt s a melynek a szabadalmi hivatal a törvény helyes meggyőződése szerint, szintén ellenkezőjét tartotta szem előtt. A szervezeti kérdés teljes horderejének illusztrálása végett meg is jelöljük itt azt a controversiát, a melyre czélzunk. A szabadalmi hivatal a konkrét ügyeknek egész sorozatában kimondotta, hogy a szabadalmi igénypontokban előforduló, a szabadalmi rajz egyes részeire betűkkel vagy számokkal történő utalás nem jelenti azt, hogy a szabadalmi jog kizárólag a rajzban ábrázolt kiviteli alakra szorítkozik, a rajz csak illusztrál, és az utalás valódi tartalma a leírás descriptiv részéből merítendő. A szabadalmi tanács ellenben mereven visszautasítja a leírás descriptiv részének figyelembe vételét az igénypontok értelmezésénél és ugyancsak a konkrét esetek egész sorozatában kimondotta, hogy az igénypontokban előforduló, a szaba309
