Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
46 dalmi rajzra betűkkel vagy számokkal történő utalás azt jelenti, hogy kizárólag a rajzban ábrázolt kiviteli alak részesül oltalomban. A szab. hivatal a tanácsnak ismételten kifejezett felfogását, azonban nem veszi s jól megfontolt meggyőződése szerint a bírói lelkiismeret teljes megtagadása nélkül nem veheti figyelembe, hanem változatlanul megmarad állandóan követett gyakorlata mellett. A bejelentési és a felszólalási eljárásban nemcsak az ellentétes felfogás alapul vételével bírálja el a szabadalmi leírást — a szerkesztés szempontjából, hanem határozatainak rendelkező részében saját maga is sűrűn szerkeszt, tehát a felekre jogerősen rákényszerít oly igénypontokat, a melyek betűkkel vagy számjelekkel utalást tartalmaznak a szabadalmi rajz jelzésére. Már pedig az ilyen szabadalmaknak — és ilyen az összes magyar szerkezeti szabadalmak 70—80 százaléka — semmi, de semmi értéke nincsen, ha a tanácsi felfogást alkalmazzuk rájuk, a mely felfogás érvényesítésének provokálásával, tehát a fennálló szabadalmak 70—80 százaléka semmivé volna tehető. Nem tartozik jelen előadás keretébe annak vizsgálata, hogy melyik felfogás a helyes, de igenis reá kell mutatnunk arra, hogy a jogrend épülete alól a talajt kirántjuk, ha egy jogosítvány tartalmát, terjedelmét és fennállását utóbb eltérő elvek alapján döntjük el, mint a melyet a jogosítvány keletkezésénél fogadtunk el irányadóul. A szabadalmi hivatal igazolására — a tárgyilagosság kedvéért — minden érv és ellenérv mellőzésével, még meg kell jegyeznünk, hogy az osztrák és német szabadalmi jognak, — a melyből az igénypontok intézményét átvettük — valamint az azok forrásául szolgált angol és főleg északamerikai szabadalmi jognak úgy elméleti tudománya, mint bírói gyakorlata ingadozás nélkül azt a felfogást vallja és mindig azt vallotta, a melyhez a mi szabadalmi hivatalunk is ragaszkodik. Ezt juttatja érvényre egy katekizmusnak beváló szaktanulmányában az a kiváló szakíró is, a ki a német törvénynek, a mi törvényünkbe szó szerint átvett idevágó szövegezését eredetileg javaslatba hozta. A szabadalmi hivatal magatartásának igazolásához tartozik 310
