Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
8 De hiszen a társadalom egy orfeumi clownt gyakran ezresekkel dijaz, mig egy munkában görnyedő tanítónak százasok is alig jutnak. Egy és ugyanazon jelenség ez más formában. Mindhiába, ezen nem tudunk segíteni 1 A hivatalnoki rendszer, a mely mellett a szorgalom és a tunyaság, a tehetség és a bárgyuság anyagilag egyenlő elbánás alá esik, még tökéletlenebb. Jelen gazdasági rendszerünk mellett el kell tehát fogadnunk alapul azt, hogy az állam csakis szabadalmi kizárólagossági jog adományozásával jutalmazhat és csak azokat a feltalálókat jutalmazhatja, a fák iparilag megvalósítható találmányokat produkálnak. Amit a szabadalmi jogrendszerről mondunk, az a műszaki haladás szempontjából kisebb jelentőségű mintaoltalomról is áll — csekélyebb mértékben. Ezekkel számolva tehát abból indulhatunk ki, hogy egyetlen egy hatályos serkentő eszközünk van, a melylyel a műszaki haladást, az ipari fejlődést előmozdíthatjuk és ez a szabadalmi jog intézménye. A közvetlen subventió eszközét — mint a melyben a rendelkezésre álló összegek korlátoltsága folytán, aránylag igen kevesen részesülhetnek — e mellett harmadrendű jelentőségűnek tekinthetjük. Az ipari törvényhozás minden egyéb ága legfölebb konzerválni van hivatva az ipari termelés értékeit és azt biztosítani, hogy a termelés káros súrlódások lehető elkerülésével mehessen végbe: a szabadalmi jogrendszer azonban pozitív értékeket teremt valósággal a semmiből. Magyarországnak pedig nagy oka van arra, hogy ezt az egyetlen eszközt bölcsen s minél hatékonyabban használja ki. Hazánk lakosságának túlnyomó része mezőgazdasági foglalkozást űz. A közönséges mezőgazdasági munka sokkal inferiorisabb foglalkozás az ipari munkánál. Az egyéni ügyességnek és képzettségnek itt alig nyílik tere: a haladást, a munkás tökéletesedését nem igen teszi lehetővé; bizonyos évszakokban szakadatlan, úgyszólván baromi munkát igényel, más időszakokban pedig teljesen munka nélkül hagyja emberét. Az eredmény meg épen jórészt az ember munkáján, szor272
