Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]

9 galmán és tehetségén kívül álló, éghajlati viszonyoktól függ. A mezőgazdasági munkás állapota évezredek alatt alig válto­zott, még a legszükségesebbel is alig képes magát ellátni. Ter­méketlen vidékeken a munkásnép nyomorban születik és nyo­morban pusztul el. Ez az oka annak a modern népvándorlás nak is, a mely a falvakból a városok felé irányul és ez az oka a magyar közgazdaság második tatárjárásának: az amerikai népvándorlásnak is. Ha a világgazdaságot egészében tekintjük és a munka- megosztásból az egyes országokra eső munkanemeket vesszük szemügyre, azt találjuk, hogy hazánk népessége a magasabb kultúrája népek számára alsóbb rendű munkákat végez. Ha jogilag nem is, de gazdaságilag népünk tulajdonképen a rab­szolgaságnak azt a korát éli még ma is, a melyben a meg­hódított tartományoknak földet mivelő munkásai — sovány létfentartásra utalva — munkában görnyedve, véres verejté­kükkel szerezték meg hódító uraik fényűző pompáját. Az ipar termékeinek, a fogyasztás piaczán való magasabb értékelése és az azokban felhalmozott munka becsesebb mivolta eredmé­nyezi ezt. Egy angol vegyész elméjének a produktumát; azt, hogy a kerékpárokon az urak angol pneumatikot használhat­nak, — oly munka gyümölcsét, a melyet az angol vegyész élvezetes munka közben, a laboratóriumban, Íróasztalánál, vagy könyvei között produkált, — egy járás népének a munkájával dolgoztatjuk le s a pneumatikért pár száz vagy ezer angol munkásnak adunk kenyeret és pecsenyét. Azt olvasom Gordon: «Compulsory Licenses» czimü köny­vében, hogy az angol «Board of Trade» egy kényszerhaszná­lati engedélyért egy esetben évi 70,000 font járadékot, több mint másfélmillió koronát állapított meg; annyit, amennyi kb. 30,000 magyar földmives évi keresményének felel meg. Ez a találmány, a melyből a feltaláló további licentiák utján esetleg még külön hasznot is húzhatott, épenséggel nem volt világraszóló dolog, valami jófajta pneumatik-gummi volt. Azt, hogy egy magyar úri ember angol posztóval ruház- kodjék, úgy fizetjük meg, hogy húsz magyar bérest dolgozta­tunk napestig, pedig csak egyetlen egy intelligens szövőgyári munkás 8 órás munkanapját kell érte megfizetnünk. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom