Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
7 tala felismert elvnek bármily eszközökkel történő gyakorlati alkalmazását; messze túllőne a czélon. Mert oda vezetne, hogy a tudós, a ki a praktikus kiaknázáshoz nem ért, ennek hasznát ezután sem látná; ellenben a technikának és az iparnak munkásait, a kik hivatottak lennének arra, hogy azt az emberiségnek gyakorlatilag hasznára fordítsák, mesterségesen elriasztanék attól, hogy kutassanak és a tudományos felfedezést szélesebb társadalmi rétegek számára értékessé is tegyék. Az eredmény az lenne, hogy a nagyszerű felfedezés — holt betű maradna. Ezért van az, hogy a szabadalmi jog csakis már az anyagban megvalósított változásokkal foglalkozik és csupán az eiparilag» megvalósítható — a mint törvényünk mondja — «iparilag értékesíthető» találmányoknak biztosít oltalmat. A szabadalmi jognak ez az alapelve nem más, mint a jövedelemelosztásnak az az alkalmazási módja, a mely a termelésnek csaknem minden ágában otthonos és mai gazdasági rendszerünk természetéből folyik. Nem más ez, mint az u. n. «piaczi áralakulás» törvényének érvényesítése. A tételes jog a feltalálónak annyit ad a találmányáért, a mennyire azt a forgalmi életben maga az érdekelt fogyasztó közönség értékli. A feltaláló a jutalmát a szabadalmazott czikknek az árában találja meg. A mennyivel többre tartja a piacz a szabadalmazott czikk előnyeit az eddig ismert hasonló czikkeknél, annál nagyobb a szabadalomtulajdonosnak a haszna, annál magasabb feltalálói dijat üthet hozzá az előállítási költséghez. Az áruk és a szolgálatok értékének a megállapítására a mai gazdasági rendszer jobb módot ennél nem ismer, bár, mint lépten-nyomon tapasztalhatjuk, ez nem a legtökéletesebb mód. Virág, a Pollák-Virág-féle gyorstelegráfnak — a múlt század egyik legnagyszerűbb és az akadémia által is kitüntetett találmányának — a geniális feltalálója, meghalt a nélkül, hogy találmánya egy fillért is jövedelmezett volna neki; ellenben — mint egy hazai szabadalmi szaklapban ép most olvasom — egy ötletes alkalmi játékszernek, a «Kri-kri» játéknak a feltalálója 15 milliót szerzett. 271
