Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Fazekas Oszkár: A szabadalmi törvény reformja [249., 1905]
5 Ennek a kulturális haladásnak a munkájában — a műve- lődéstörténelem tanúsága szerint — az egyén és a társadalom, az államnak elenyészően csekély segítségével jutott előre. Pedig az összeség erejét és akaratát az összeség érdekében érvényesíteni hivatott legerősebb tényező épen az állam volna. Mint mindennek, a mit a múlt századok mulasztottak, vagy a mit mi mulasztunk, úgy ennek a jelenségnek is az az oka, hogy nem ismertük fel azokat a módokat és utakat, a melyek jobbak, czélravezetőbbek lettek volna azoknál, a melyeket ismereteinknek akkori foka szerint a legjobbaknak találtunk. Még a műszaki tekintetben legelőrehaladottabb országok is csak rövid száz esztendeje törekszenek törvényhozási utón befolyást venni a műszaki haladásra, annak előmozdítása érdekében. Á műszaki haladás gyakorlati érvényesülése a gazdasági termelés terén közönségesen az ipar fogalmával esik egybe, mert az anyagok feldolgozását és átalakítását használhatóságuk fokozása végett iparnak nevezzük. A politikai és a jogi tudomány csak aránytalan rövid ideje fordít annyi figyelmet a technikai, illetőleg az ipari haladás tervszerű előmozdítására, mint a mennyit az — óriási hord- erejénél fogva — kétségtelenül megérdemel. A mi törvényhozásunk eddigelé főkép két serkentő eszközzel élt e haladás gyorsítása érdekében. Ezek : a szabadalmi oltalom és a közvetlen subventió. A szabadalmi oltalom alapgondolata, hogy a feltalálót, a ki egy uj és gyakorlatilag megvalósítható eszmével vitte előbbre a műszaki tudást és tökéletesbbítette az ipari termelést, olykép jutalmazzuk, hogy szellemi produktumának gyümölcseit egy bizonyos ideig kizárólag neki biztosi tjük. A subventió közvetlen anyagi támogatásban áll, a melyben az részesül, a ki új iparágat honosít meg. E két eszköz nem merít ki szükségképen minden képzelhető utat és módot, a mely a műszaki haladás gyorsítására vezethet. A «haladást» tulajdonképen nem is az a tevékenység indítja meg, a melyet mi, jogászok, feltalálásnak minősítünk s a melyet sarkalni a szabadalmi jogrendszer hivatva van. 269
