Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]
5 korlatot és nem rajta múlt, hogy fejlődése nem irányult inkább az 1843-iki javaslat felé, melynek követését az országbírói értekezlet tanácskozásain is indítványozták, de el nem fogadták. A viszonyok lassanként javultak, különösen midőn az ország az 1872. év január 1-ső napjával életbeléptetett új bírói és vádhatósági szervezettel a modern jogszolgáltatás alapját megvetette és több sürgős apróbb törvénynyel elősegítette, mint pl. hogy az 1871. évi LII. t.-czikkel a testi büntetéseket és egyéb elavult mellékbüntetéseket, u. a. évi YIII. t.-czikkben a váltó- és vagyonbukás büntetőjogi vonatkozásait, továbbá az 1874. évi XXXIII. t.-ez. a választási jog körüli visszaéléseket, az 1868. évi XL. t.-cz. a véderő-kötelezettséget sértő cselekmények, az 1868. évi Lili. t.-cz.-ben a házassági akadály eltitkolás megtorlását, végre az 1872. évi sárgakönyvvel a bűnvádi eljárással kapcsolatos indítványi jogot is szabályozta és a már 1867. évben hatályába visszahelyezett sajtótörvényhez ekként megadta a rendes bíráskodási alapot. Ezek a közbenesö törvények tanúságot tesznek arról, hogy a törvényhozást elodázhatlan sürgős szükség indította a kisegítő gyors intézkedésre, de ezzel egyidejűleg a viszonyok meggyőzték arról is, hogy a magyar bírói szervezethez a magyar Btk. megalkotásával meg kell adni a közjogilag oly fontos alapot. Ezt a nagy művet — a képviselőház 1877. évi november 15-én tartott vita után tűzte ki sürgős napirendre —- melyet a törvényhozás nagy gonddal és buzgalommal megcsinált és az országnak adott, a jogászvilág megváltásként örömmel fogadta és az a 25 év, mely azóta lefolyt, már magában tanúsága annak, hogy az országnak nagy szolgálatot tett. Nemcsak hogy megszüntette a büntetőjogszolgáltatás terén tapasztalt zavarokat, hanem igazán jótékony hatással volt annak minden ágazataiban és forrásává lett egy valóban nagyarányú büntetőjog-irodalmi fejlődésnek hazánkban. És éppen ez a fejlődés a haladó kor fel-felmerülő követeléseivel már a Btk. érvényének első évtizedében támadni kezdte ezt a nagy művet és pedig mindenekelőtt ott, a hol már életbéli
