Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Zsitvay Leó: A büntető törvénykönyv novellája [248., 1905]

6 lépésekor ellenkezésbe jutott azzal az akkori örömzajban el­fojtott felfogással, mely a túlszigort hányta szemére. Mind hangosabbá lett a kivánalom a Btk. módosítása iránt és ez a kivánalom a büntető-jogtudomány általános, rohamos fejlődésére és a hazai joggyakorlat tapasztalataira támaszkodva, állandó erősbödésével, ma már kész komoly követelés alakjá­ban áll előttünk. Tehát vele kell foglalkoznunk! Az igazságügyi kormányzat figyelemmel kisérte ezt a mozgalmat és meg is indította a megfelelő angyaggyűjtést, meg is szerkesztette a tervezeteket hol szűkebb, hol tágabb keretben. Már 1890. évben keletkezett egy rövidke novella tervezet, erre be is érkeztek különböző igazságügyi hatóságoktól véle­mények; többek közt a budapesti ügyvédi kamara is adott róla véleményt, mely 1891. évben nyomtatásban is meg­jelent. Ez az első kísérlet meddő maradt. A Szilágyi miniszter által benyújtott törvényjavaslatot Erdélyi miniszter visszavonta és a közvélemény el is terelődött ettől a tárgytól, mivel a ki- lenczvenes évek nagyobb részét az egyházpolitikai törvények, a sommás perrend, valamint a BP. és azzal kapcsolatos törvé­nyek megalkotása foglalta le. Elég sajnos, hogy a BP. életbe­lépését nem halasztottuk addigra, míg a novella elkészül. Meny­nyivel czélszerüebben lehetett volna már csak a bírói hatás­körök kérdését is rendezni és mennyivel kedvezőbben alakult volna a jogszolgáltatás! Az 1898. év meghozta az első nagyobb szabású novella­tervezetet, mely már-már a törvényjavaslat alakját öltötte volna fel. Keményünk volt, hogy csakhamar törvénynyé válik és a BP. életbelépésével már érvényesülni fog. A politikai viszonyok azonban ezt a javaslatot is lesodor­ták a napirendről és csak 1901. évben készült — most már szélesebb alapokon — egy új, egy ismételten átdolgozott ter­vezet, mely azonban mai napig sem látott napvilágot s ez iránt az igazságügyminiszterium működéséről kiadott 1902. évi jelentés úgy nyilatkozik, hogy «az 1901. évi novellatervezethez 1902. évben a Btk. különös részének egyes részleteit módo­ш

Next

/
Oldalképek
Tartalom