Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]

и követel. Különösen áll ez a felügyelő bizottságra, melyre nézve a tervezet e tekintetben ugyanazt a szabályt állítja fel (65. §.), mint a melyet az igazgatóságra nézve megállapított. A ki nem tartja szükségesnek magára nézve, hogy a szövetkezet belső életében részt vegyen, az még kevésbbé lelkiismeretesen fogja felügyelő teendőit teljesíteni, mint az igazgató a magáéit, akit legalább jobban fizet a szövetkezet. A szövetkezeti igazgatók bárom év múlva természetesen újra megválaszthíitók. (51. §.) Ezt jó volna kifejezetten is ki­mondani a törvényben, különösen, ha az 51. §. mostani szö­vegezésében, («legfelebb három évre választhatók») meg­marad. Az igazgatóság javadalmazására (együttvéve maximálisan a tiszta jövedelem 10%-a), valamint a velők szemben felállí­tott erkölcsi követelményekre vonatkozó határozatok (50. §. hivatkozással a 3. §. második bekezdésére: alapítók erkölcsi garancziái) mindenben helyeselendők. Második észrevételem arra a módra vonatkozik, a mely- lyel a czégjegyzékbiróság a tervezet 72. §-a szerint a szö­vetkezetek fölött a főfelügyeletet gyakorolja. Itt saját ma­gamat corrigálom. Egy czikkben, melyben még szeptember hó folyamán a tervezetet különösen gazdaságpolitikai szem­pontból méltattam,* örömmel üdvözöltem volt azt az intézke­dést, hogy a tervezet szerint kereskedelmi és iparkamarák által kiküldött szakértők vizsgálják meg a szövetkezet köny­veit. Ma is meg vagyok róla győződve, hogy a dolog érdemét tekintve ennél jobb megoldást az ellenőrzés hatályossá tételére alig lehetne találni úgy az önálló, mint a köteléki szövetkeze­tekre nézve. Azóta azonban a tervezetnek ez az intézkedése a szövetkezetek, különösen a mezőgazdasági érdekeltség szö­vetkezetei részéről oly heves támadásnak tétetett ki, sőt a szeptember havában Budapesten tartott szövetkezeti kongresz- szuson is provokáltatott egy helytelenítő határozat e tekintet­ben, hogy úgy látom félő, nem fog-e a javaslatnak más, sokkal fontosabb, pl. a szövetkezetek ügyvitelére vonatkozó intézke­dése az ilyen mellőzhető intézkedésekkel feltüzelt érdekeltség * Közgazdasági Szemle. 1904. évi szeptemberi száma. и

Next

/
Oldalképek
Tartalom