Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]

“23 A tagok felelősségét a tervezet úgy szabályozza, hogy ez a szabályozás logikai folyománya lesz az üzletrészekkel biró és nem biró szövetkezetek statuálásának. A tagok felelőssége, a tervezet szerint, lehet korlátlan vagy különbözőképen kor­látolt, de az utóbbi esetben a korlátozás minimálisan csak az üzletrész erejéig terjedhet. (26. §.) Tényleg nagyon helyes és a szövetkezés eszméjéből folyik, hogy a szövetkezők maguk állapítsák meg a felelősség mérvét, a melyet vállalni akarnak. Vállalhassanak korlátlan felelősséget is. Ezzel fog különösen eltérni a szövetkezet a részvénytársasági formától. Termé­szetes másfelől, hogy ez a rendelkezés nagyobb fokú belátást tételez föl az alapítóktól, de a szövetkezőktől is. A felelősségnek az üzletrészekre való minimális korláto­zását sem tartom veszedelmesnek. A mikor ez úton a szövet­kezetek iránt bizalmatlanok is könnyebben vonatnak be a szövetkezés eszmekörébe, másfelől a szövetkezet hitelképes­sége marad gyengébb. Ez az utóbbi körülmény t. i. a szövet­kezet gyengébb hitelképessége az előbbinek, t. i. a könnyebb társulásnak lelkiismeretlen kiaknázása ellen már eleve biz­tosít. Ellentétes törekvések között igyekszik a javaslat közvetí­teni, a mikor a kilépett tag felelősségét csőd esetén hat havi időhatárhoz köti (28. §.) s a mikor úgy intézkedik, hogy a bizo­nyos időre alakult szövetkezetnél a kilépés joga maximálisan két esztendőben legyen csak megállapítható az alapszabályok­ban. (29. §.) V. A tervezet harmadik jogszabályesoportját a szövetkezetek szervezetére, igazgatására vonatkozó rendelkezések teszik.(III—V. fejezetek: közgyűlés, igazgatóság, felügyelet és felülvizsgálat.) A tervezetnek erre a részére két megjegyzést tennék. A három tagból álló igazgatóságból legalább egy tagnak, a tervezet értelmében a szövetkezet tagjának kell lenni. (50. •§.) Ez a rendelkezés nem felel meg kellőképen a szövetkezet esz­méjének, a kölcsönösségnek, a közös üzletkezelésnek. A ki nem tagja a szövetkezetnek, attól nem várok a szövetkezet érdekében olyan munkát, a minőt a szövetkezeti szellem meg­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom