Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
106 71. §-át a 72. §-sal egybevetjük, akkor aligha tételezhetjük fel, hogy a törvény ilyen akczió publikát akar. Nevezetesen a 71-ik § szerint van a szövetkezet tagjainak is panaszjoga és vizsgálatkérési joga, azonban ugyancsak a 72. § szerint panaszt a szövetkezet tagjainak csak egy tized része tehet; csak ezek kérhetnek vizsgálatot. Itt olyan ellentmondást látok, illetőleg a szövetkezeti tagoknak jogát a nem tagokkal, harmadik személyekkel szemben annyira megszoritottnak látom, hogy már ezen egy okból kifolyólag képtelenségnek tartom, hogy a tervezet tényleg egy akczió publikára gondolt volna; de a következmények, a melyeket a 71. és 72. § a vizsgálathoz fűz, szintén arra mutatnak, hogy a tervezet szerzője nem akart egy akczió publicát. T. i. a 71-ik § szerint a biróság panaszokat meghallgat, azok folytán vizsgálatot rendel, szükség esetén felfüggeszti az igazgatóságot, felügyelőbizottságot, közgyűlést hiv egybe stb. Ez áll akkor, hogyha idegen személy és nem szövetkezeti tag teszi a panaszt. Már most, ha a szövetkezetnek nem is egyes tagja, hanem a tagok ViO-ed része teszi a panaszt, vagy kér vizsgálatot, annak következménye csak az, hogy a vizsgálatot a biróság megejti és annak eredményéről értesíti a felügyelőbizottságot s a legközelebbi közgyűlésnek referál. Oly ellentmondó intézkedése ez a két szakasznak, a melyre nézve, azt hiszem, akkor, ha a tervezetből valaha törvény válik, felvilágosítás lenne szükséges. Még csak egy megjegyzést óhajtok tenni és ez csőd esetén a kivetési eljárásra vonatkozik. Nevezetesen a járulékkimutatásokra nézve a tervezet kimondja, hogy azok egyszerűen a tervezet szerint illetékes közegek által való elkészítés alapján minden jogorvoslat nélkül végrehajthatók. Ebben még meg tudnék nyugodni, azonban egyenesen jogellenesnek tartom azt, hogy a tervezet szerint a járulékkimutatásnak ajánlott levélben való postára adása, illetve a postára adást igazoló vevény alapján, tekintet nélkül arra, hogy a j áruiét kimutatást kézbesítették-e vagy sem, a végrehajtás elrendelendő. Egyéb kifogásaimat ezúttal az idő előrehaladottságára való tekintettel elhallgatom. iU
