Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
T. Teljes-ülés! Kétségbevonhatatlan tény, hogy a szövetkezetek, legalább jórészben, hazánkban nem abban az irányban fejlődtek, a mely a helyesen felfogott szövetkezeti eszmének megfelelt volna. A mi visszaélés azonban nálunk a szövetkezetek körül elkövettetett, az nem csupán a szövetkezeti eszme helytelen felfogásának, nem csupán azoknak az elemeknek tulajdonítható, a melyek a szövetkezeteket a saját önző czéljaik kielégítésére használták fel, a melyek hamarosan rájöttek arra, hogy a szövetkezeti forma legalkalmasabb módja a sokkal nehezebben megalapítható részvénytársaság elkerülésének, hanem ennek oka jórészben magában a kereskedelmi törvényben is keresendő. Köztudomású dolog, hogy az Apáthy-féle tervezetből teljesen hiányzott a szövetkezeti czim; hogy csak az Értekezleten határoztatott el annak a törvényjavaslatba való felvétele és hogy az Értekezlet tárgyalásainak alapjául egy a kereskedelemügyi minisztériumban sebtében készült, minden indokolás nélküli javaslat szolgált, a melyet az értekezlet igen rövid vita után a javaslatba beillesztett. Innen a szövetkezeti czim hihetetlen fogyatkozásai, innen a rendszer, a mely a szövetkezeteket a részvénytársaságokkal többé-kevésbé azonos szabályozás alá, úgyszólván, egy kalap alá fogta, nem lévén tekintettel azon organikus, rendeltetésűkben és czéljaikban annyira elütő különbségekre, a melyek a szövetkezeteket a részvénytársaságokkal szembe állítják és ennek megfelelően teljesen elütő szabályozást igényelnek. Dr. Vermes Károly: 225
