Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Navratil Ákos: A szövetkezetekről szóló törvénytervezet [244., 1905]
n idevonatkozó észrevételei közül indokoltnak tartom azt, de persze csak az üzletrészes szövetkezetekre vonatkozólag, a mely az osztalék kifizetésének az üzletrész be nem fizetése esetén való szükséges korlátozásáról szól.1 Magyarázhatom persze a tervezetet úgy is, és azt hiszem a tervezet II. fejezetének nagy liberalitását tekintve ez a helyes magyarázat, hogy a kodifikátor ennek a rendelkezésnek megállapítását, t. i. az osztalék kifizetésének korlátozását az üzletrész be nem fizetésének esetére is az alapszabályokra akarta bízni. A tervezet az üzletrész maximális összegéül a franczia és olasz törvényhozás mintájára 100 koronát állapít meg. (22. §.) A modern magyar hitelszövetkezetek barátai ezt a határösszeget alacsonynak fogják találni. Szerintem ez elég magas összeg arra, hogy a szövetkezet anyagi támasztékot szerezzen és találjon magának. Azonkívül a rendelkezés olyan tág teret enged az üzletrész nagyságának megállapítása tekintetében magának a szövetkezetnek, hogy a 100 koronás határon belül a fogyasztási szövetkezetek is jól berendezkedhetnek a maguk kisebb üzletrészeikkel. Nem tartom veszedelmesnek, (mint pl. az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés véleménye1 2), hogy a tervezet az üzletrész minimális nagyságát nem szabja meg. Ha valamely szövetkezet a miatt fog megbukni, hogy túlságosan kicsiny üzletrészei mellett tagjainak felelősségét nem tudta biztosítani, megérdemelte sorsát. Harmadik személyekkel szemben az igaz, nem áll így a dolog, mert itt a kérdés már a felelősség kérdésévé válik. Ezekkel szemben tényleg az a helyzet áll elő a tervezet szerint, hogy a felelősségnek az üzletrészre való korlátozásával, a mit a tervezet 26. §-a szintén megenged, a szövetkezet a részvénytársaságokkal tétetik egyenlővé. A hitelezők érdekét azonban, kik a tervezet szerint a szövetkezet tagjai ellen köz- vetetlenül nem fordulhatnak (27. §.), s ez a módozat — mellesleg említve—a szövetkezeti eszmének nagyon megfelel, ele- gendőleg védi a tervezetben szabályozott csődeljárás (95—98. §§.) a maga végnélküli kivetési rendszerével. 1 ti. ott: 25. lap. 2 U. ott: 22. lap. 22
