Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
75 részéről nem a konkurrencziát, hanem az ilyen külső indokot tartom illoyalisnak és a helyes jogpolitikával ellenkezőnek, mert furcsa dolog, hogy a kereskedői minőség pusztán csak egy meglevő társadalmi osztály mondjuk az ez idő szerinti szatócsstátus privilégiuma legyen. Hiszen épen azon vagyunk most, hogy egy egészséges kereskedői osztályt teremtsünk a falun. Azon körök és szocziálpolitikusok, a kik a szövetkezet kereskedelmi formájával a vidéken kereskedelmi szervezeteket alapítanak, épen commerciális ismereteket akarnak terjeszteni és a commercziumba akarják bevonni a falu népét. Itt a kereskedőosztálynak szaporításáról és szakértő kereskedelemnek fejlesztéséről van szó és én helytelennek tartom azt a jelszót, hogy ez a mozgalom a kereskedelem rovására megy. Ha a jogegyenlőség princípiumán ilyen erős rést ütünk, a szövetkezetnél, akkor ennek további jogpolitikai consequen- tiáira is rá kell mutatni, akkor méltóztassék a részvénytársaságok bizonyos kategóriájának egyes üzemeit szintén betiltani, hiszen például a részvénytársasági gőzmalmok tönkretették Magyarország vízimalmait, vízimolnárait. A míg a részvény- társasági gőzmalmok üzemüket ilyen mértékben nem folytatták, minden falunak meg volt szatócsa mellett a maga molnára is, ma már a részvénytársasági konkurrenczia folytán ezen derék magyar társadalmi osztály megszűnt létezni a nélkül, hogy a molnárok érdekében valahol valamilyen jogpolitikai szempontot felhoztak volna. Miért édesebb gyermekei a magyar hazának a szatócsok, mint voltak ezen tönkrement molnárok ? A mi azt a felfogást illeti, hogy a szövetkezetnek az idegeneknek való elárusítást azért tiltsuk meg, mivel, mint az előadó úr az ezen tárgyban tartott első ülésen gúnyosan megjegyezte, az idegeneknek árusító szövetkezet nem más, mint Actiengreislerei: azt hiszem, hogy ezen felfogás a szövetkezet lényegéről alkotott téves fogalom következménye. Mert a mint felszólalásom elején kifejtettem a kereskedelmi társaságokat, így tehát a szövetkezeteket és a többi kereskedelmi társaságokat belső structurájuk kölönbözteti meg egymástól, nem pedig az a külső körülmény, hogy kikkel kötnek kereskedelmi ügyleteket. Különben is az actien jelző még nem kriminalitás és nem dehonestáló dolog, sőt ha a szövetkezeid
