Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
74 vagy vehet rajta jelzálogpapírokat, ha a pénzt saját tagjai által elfogyasztatni nem tudja. Ellenben a fogyasztási szövetkezetek, ha akármilyenszövetkezeti válság van, pl. nagyobb- számú tag kilép, az árút idegeneknek nem adhatnák el, a romlandó készletet a bentmaradt tagok maguk kénytelenek elfogyasztani akár a megbetegedésig, nehogy elpenészedjék. Dr. Sugár Ignácz : Majd elárverezik ! Dr. Dömötör László: Jogi szempontból még rosszabbul állunk, mert hiszen jogászilag sehogy sem lehet indokolni azt, hogy egy kereskedelmi társaságnak megtiltassék, hogy kereskedelmi ügyleteket köthessen. Nem is ilyen jogi szempontból állította be a javaslat t. szerzője az idegeneknek való elárusí- tás tilalmát, nem is szövetkezeti czélszerűségi szempontból, mert hisz maga a tervezet szerzője elismeri, hogy a tagok érdeke azt kívánná, hogy a szövetkezet idegeneknek is elárusíthasson ; hanem egy általam egyáltalában nem helyeselhető körülmény, idegen szempontok bevonásával indokolja ezen természetellenes tilalmat, mondván, hogy a nem tagoknak való elárusítás a kiskereskedelemnek veszedelmes konkurren- cziát csinál. De hiszen konkurrencziát csinál az a szövetkezet is, a mely csak tagoknak árusít! Ha ezen szempont jogos, akkor tessék egyáltalán betiltani a fogyasztási szövetkezeteket. De hát a konkurrencziát szabad államban betiltani nem lehet, csakis az illoyalis konkurrencziát. Illoyalis konkurrencziáról azonban csak azon esetben lehetne szó, ha ezen szövetkezetek valamely nagy kivételes kedvezményben részesülnének; de hiszen méltóztatik tudni, hogy azon szövetkezetek, a melyek idegeneknek is elárusítanak, semmiféle kedvezményben nem részesülnek. Eendszerint az adókedvezmény az a gravamen, amelylyel a kereskedelmi körök előállanak; azonban az 1880: LX. t.-cZ. világosan kimondja, hogy csak azon általunk úgynevezett altrusztikus szövetkezetek részesülnek ezen adókedvezményben, a melyek csak tagjaiknak árusítanak. Mihelyt nem tagoknak is árusítanak a szövetkezetek, akkor a kereskedő a kereskedővel áll szemben, a kik egyenlő terheket viselnek, tehát egyenlő jogokban is részesítendők. Én a magam 192
