Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
58 csíny. A budapesti hírhedt szövetkezeti üzelmeknek épen a hetes létszám volt az oka. Hogy ez mennyire elégtelen, az kitűnik onnan, hogy ebből kell megalkotni az igazgatóságot és felügyelő-bizottságot és miután a javaslattervezet szerint legalább három tagból áll az igazgatóság és legalább ugyanennyiből a felügyelő-bizottság, tehát az egész ellenőrzés csak egy tagra bízatnék, mert hiszen a hét közül hat érdekelt fél volna. Az 1898:XXIH. t.-czikk kezdte sejteni, hogy ez így nem lesz jó és ezért a létszámot 14-re emelte, hogy ezt mért nem vette át a javaslat, erre indokot nem tudok találni. Nem szól a javaslat-tervezet magáról a czégről sem; azt is egészen szabadjára hagyja, holott épen a magyar hézagos czégjog mellett, igen czélszerű lett volna a czég dolgát tisztázni. A czég kérdése azért fontos, mert a régi kereskedelmi jogi megszokás, de a törvény is parancsolja, hogy a czégben magában mindig az illető intézmény minőségének is benne kell lennie. Ebből erednek azon furcsaságok és innen van az ellentmondás a jogászi élet és a gyakorlati élet közt, hogy mihelyt szövetkezetről beszélünk, azt kell feltételeznünk, hogy altruisztikus dologról van szó. A közönség csalódván e tekintetben, szidja a szövetkezeteket és olyan lehetetlenséget vár ezektől, a melyekre ez a jogi forma épen oly kevéssé képes, mint akármely más kereskedelmi forma. Közismeretű dolog, hogy a német szövetkezetekről szóló újabb 1899-es törvény sok üdvös intézkedést tartalmaz és nagyon csodálatos, hogy számos abban világosan bennfoglalt rendelkezést át nem vettünk. Nálunk nincs egész kötelezően megmondva, hogy azon foglalkozási nem, a melyre a szövetkezet kiterjed, jelöltessék meg. Nálunk csak az a kötelessége van meg a szövetkezetnek, hogy czégében a «szövetkezet» szót használja, de hogy milyen szövetkezet, az nem mondatik meg a czégben, pedig fontos tudni, hogy a szövetkezet tárgya micsoda. Nem rendelkezik a tekintetben sem a javaslat, hogy mi vehető fel a czégszövegbe és innen ered az, hogy a szenvedőlegesen érdekelt körök kívánják, hogy a politikai, felekezeti és más jelzők ne vétessenek fel, mert gazdaságilag megbontják a szükséges egyensúlyt, a mi ellen az érdekelt osztályok176
