Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
50 nak védekezniük kell. Ha abban bizonyos felekezeti, politikai, társadalmi jelszó van, akkor a szövetkezeti tendencia világosan kitűnik. A Központi Értesítő közlése szerint most már nemcsak keresztény, vagy másféle szövetkezet létezik; legutóbb közölte a lap egy szerb földművelési szövetkezet czég- bejegyzését, a hol czirill betűkkel van a czég neve bejegyezve, még arra nézve sem tartalmaz a javaslat intézkedéseket, hogy a magyar nemzeti szempontokat megvédje. Legalább azt mondaná ki a tervezet, hogy a szövetkezet köteleztessék czégét magyarul is bejegyeztetni, mert gondolni kell a nemzetiségi mozgalmak esetleges erősbödésére azon esetben, ha a szövetkezeteket nemzetiségi czélra akarnák kihasználni. Ugyanezen szerény észrevételek tehetők a 19. §-ra nézve, a melyben megállapíttatik, hogy ki lehet tagja a szövetkezetnek. Itt mellékesen megjegyzem azt, hogy míg épen az ilyen szükséges és fontos rendelkezések a törvényjavaslatból hiányzanak : sok olyan részlet, a melynek egyszerűen alapszabályszerű vagy végrehajtási utasítási jellege van, valósággal túlterheli a javaslatot, pedig nagy hiánya a javaslatnak, hogy nem tartalmazza a tagsági minősítés megállapítását és azt az intézkedést, hogy ne engedtessék meg, hogy a tagsági jog czimén a magyar társadalom kasztokra osztassék. De a legcsodálatosabb a 24. §., a mely akként kezdődik, hogy «a mennyiben a szövetkezet üzletrészei» stb., vagyis a 24. §. egyszerre kizökken az egész szövetkezeti alapelvből és most már ismerne üzletrészszel nem biró szövetkezetét is. Csodálatos aberráció a midőn az új német szövetkezeti törvényben egyenesen felvétetett, hogy igenis kell üzletrészszel bírnia a szövetkezetnek, mert ott is belátták, hogy habár a Keifeisen- féle szövetkezetek némelyike csak pro forma bir üzletréBzszel, ezek feltétlenül szükségesek s az 1889-iki törvény világosan kijelentette, hogy üzletrész nélküli szövetkezetét egyáltalában nem engedélyez. Javaslatunk 24. §-a pedig megadja az ellenkező lehetőségét, mert azt mondja, hogy «a mennyiben az alapszabályokban üzletrészek befizetése van előírva.» Itt tehát vagy a szövegezés homályos, vagy nem lehet kiolvasni belőle, hogy lehetnek üzletrésznélküli szövetkezetek. Miből állapítják meg a német szövetkezetek hitelképessé177
