Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
55 a részvénytársasági forma nagyon bő vagy a közkereseti társasági forma nagyon szűk, ezen keretben alkossák meg a szövetkezetét. Javaslatunk ragaszkodik magánál a fogalommeghatározásnál is kereskedelmi törvényünkhöz. Mint minden fogalommeghatározásnak, úgy ennek is van akadémikus értéke. Megvallom, nem is tudtam jogászilag megkonstruálni más fogalmat, de érzem, a gyakorlati élet és a mindennapi viszonyok alapján, hogy itt valami új konstrukció volna szükséges, a mely éles határvonalat von ezen szövetkezetek formája és lényege között. Egy gyakorlati példa a következő: Ma összeállhatunk egy könyvkereskedés létesítésére és abban a percz- ben, a midőn azt szövetkezeti formában alkotjuk meg, nem lehet az a czélunk vele, hogy magunk vegyünk könyveket, hanem egy egyszerű könyvkereskedést létesítünk. Hogy oldjuk meg itt az altruizmus kérdését? Vagy ott, a hol maguk a kereskedők — mint Budapesten számos példa mutatja — használják fel ezt a jogi formát és teljesen merkantilista szellemben teremtik meg a szövetkezetét, olyanformán, mint a hogy Németországban a «Gross-Einkaufs-Genossenschafte-ok egész nagyszabású nagykereskedői tevékenységet folytatnak. Ezen kérdés megoldása tekintetében látom a javaslatnak egy különös gyengéjét. Ez a kérdés azért is fontos, mert a régi, mondhatni, avult nézetek alapján nálunk ugyanazon időben, a midőn a kereskedelmi törvény készült, egyúttal a keresetadóról szóló törvénybe is bevétetett, hogy az ilyen előlegező, hitel- stb. egyesületek — később 1880-ban ez még bővíttetett is — azon kedvezésben részesülnek, hogy 6 %-ig terjedő haszon után nem dóztatnak meg. Ekkor tehát bizonyos altruisztikus alapra helyezkedett a törvényhozás és azt hitte, hogy ezzel mindenesetre szolgálatot fog tenni a szövetkezeti ügynek, de a mint a fejlődés mutatja, bizony nem tett nagy szolgálatot, sőt az a sajátságos helyzet van. hogy tulajdonképen a fogyaszt szövetkezet bír a kereskedőknek mindennemű jogosítványával, ellenben a kereskedők nem bírnak a fogyasztási szövetkezet által élvezette %-ig terjedő adómentességgel. Tehát egyenesen junktim gyanánt felállítandónak tartom azt, hogy azon bizonyos adókedvezmények teljesen hatálytalaníttassanak, hogy így a szövetkezeti 173
