Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
о 1 és akkor a szövetkezeti alkotások ezen területén teljes csend állott be. Azon szövetkezetek vezetői, a melyek ilyen nem tiszta czélzattal alakítottak, vagy bíróság elé kerültek, vagy más módon tétettek ártalmatlanokká. A szövetkezeti fejlődés másik fázisa ellenben az, a melyet már a 80-as évek végén tapasztaltunk, a midőn t. i. bizonyos oldalról a hitelszövetkezetek intézménye kezdett meghonosíttatni, jelesül társadalmi úton és meglehetős erővel akként, hogy már a 90-es évek vége felé a statisztikai adatok tanúsága szerint nagy mérvben fejlődtek azú. n. községi hitelszövetkezetek. A társadalmi akczió azonban később az állam beavatkozásának követeléséig fokozódott, támaszkodva a porosz mintára és ennek következtében az 1898. XXIII. tczikk útján egészen más legalis alapra helyeztetett a szövetkezetek bizonyos csoportja. És ekkor az a csodálatos fejlődési fázis mutatkozott, hogy a mely pillanatban az állam átvett bizonyos terheket, akkor, a mint ez statisztikailag beigazolható volna, a társadalom úgyszólván hátat fordított a községi hitelszövetkezeti intézménynek és az egész mozgalom átcsapott az ú. n. fogyasztó szövetkezetek alapítására. Természetes, hogy olyan országban, a minő hazánk, a melyben egyáltalában minden kialakulóban vagy a kialakulás nagyon alacsony fokán van, a disztributiv szolgálatnak ilyen sajátságos megzavarása nem hagyhatta a társadalmat nyugodtan, annál kevésbbé, mert e tekintetben is egészen eltérünk a külföldi fejlődéstől, a mennyiben mig akár Angliában, akár a Német birodalomban a fogyasztó szövetkezetek túlnyomó nagy részben csak a nagy városokban vannak, addig a magyar fejlődés azt a sajátos jelenséget mutatja, hogy e szövetkezetek épen a legkisebb községekben keletkeznek. Magától értetődik, hogy az ilyen szövetkezet hatása és irányzata egészen más mint egy nagyvárosi szövetkezeté, a mint azt a budapesti példákból is tapasztalni méltóztatott. A kérdést elmérgesítette az a körülmény is, hogy az állam- hatalom egyik ágazata, a kormányzati politika túlnagy mértékben avatkozott be ezen kérdésbe és nézetem szerint épen most azon ponton vagyunk, hogy az államhatalom másik ágának, a törvényhozásnak kell esetleg, — hogy egyszerű példa4* 169