Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
ti hoznak sehol sem a külföldön, a legóriásibb fogyasztási szövetkezeteknek sem és ezek között azoknak sem, a melyek csupán saját tagjaiknak árusítanak, a melyek tehát az általuk kielégítendő fogyasztással teljesen tisztában vannak. Ha ily körülmények között nem nyereséges a fogyasztási szövetkezetek számára e czikkek árusítása, a midőn úgyszólván biztos nagyságú szükséglet kielégítésével állnak szemben, bizonyos, hogy a harmadik személyeknek való elárusítás, a speculátió megengedése e czikkekben a legnagyobb koczkázattal jár a szövetkezetekre nézve. És meg kell akadályozni ezt t. uraim a közhitei szempontjából is. Méltóztassék egy kereskedőt elképzelni, a ki nem természetes személy és a kinek egyéni megbízhatósága, üzleti ügyessége és tisztessége ismeretlen, vagy legalább is a vezetés szerint változó. A ki jogi személy ugyan, de nincs határozott nagyságú vagyona, mert e vagyon aránylag igen rövid idő alatt a legnagyobb hullámzásoknak lehet kitéve. Nélkülözvén így mindazokat a kritériumokat, a melyek mai gazdasági életünkben a hitelnek alapjait, biztonságának feltételeit kiteszik, mi más alapja lehet a szövetkezet hitelének, mint az, hogy az általa élvezett hitel tagjainak, vagyis azoknak válik javára, a kik vagyonukkal e hitelért szavatosságot vállalnak ? Mihelyt azonban a szövetkezet, a speculátióra képtelen gyengéknek egyesülete czélját abban találja, hogy kereseti czélból harmadik személyekkel is ilyen üzleti összeköttetésbe lép és a tagjai számára nyert erőforrásokat idegenek számára használja fel, akkor meg kell szűnnie a bizalomnak az ilyen szövetkezet iránt, mert ha annak tagjai a hitelezők szemében elég jók arra, hogy helyt álljanak egymásért, arra már, hogy helyt álljanak bizonytalan harmadik személyekért, bizonyára nem elegendők. — És ha a szövetkezet mégis ide téved, könnyen végzetes baj érheti, a mely azután jobb sorsra érdemes kis existencziák bukását vonja maga után. így van ez még a külföldön is; mennyivel inkább így minálunk, a hol még arra is alig kapunk embereket, hogy minden speculátió nélkül csupán saját tagjaik javára vezessék a szövetkezetei és a hol még ilyen szövetkezetei is vajmi gyakran ér utói baleset. T. Teljes-ülés! Ha visszatekintünk a szövetkezeteknek ed159
