Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
20 vetkezeti ügyet megoldhassuk. Azt hiszem, hogy a munkás- szövetkezetek tekintetében egy külön központot kellene létesíteni vagy a mint a t. előttem szóló tagtárs úr említette, valamelyik minisztériumban egy központi hivatalt kellene felállítani, a mely ezt az ügyet irányítaná és erre és több másféle szövetkezetekre felügyelne. A munkások az ő apró befizetéseikkel nem fognak helyzetükön segíthetni, támogatni kell őket más irányban és minthogy kevés tőkét hozhatnak össze, a pénzintézetek velük üzleti összeköttetésbe nem lépnek ; nem marad tehát egyéb hátra, mint az, hogy állami segélylyel támogattassanak ezek a szövetkezetek, mint a hogy ma az ipari és bizonyos mezőgazdasági értékesítő szövetkezetek az Országos Központi Hitelszövetkezet útján részesülnek állami segélyben és támogatásban. De ez nem a legfontosabb része a kérdésnek; nem ez a fő dolog. Ha azt akarjuk, hogy a munkások szövetkezetekbe lépjenek, akkor a kezdeményezésnek nem felülről kell kiindulnia s nem szabad őket erős felügyelet alatt tartani és önkormányzatukat, a melyre ők nagy súlyt helyeznek, önrendelkezésüket meg kell hagyni, mert másképen nem lépnek szövetkezetekbe. Ha iparosok akarnának a munkások számára szövetkezeteket létesíteni, bizonyára egyetlen egy munkás sem lépne be azokba. Ha azonban más társadalmi körök lépnének elő, akkor lassanként a munkásszövetkezeteket is lehetne az önkormányzat és az önsegély elve alapján szervezni. Azt hiszem, hogy ha akár a t. előttem szóló tagtárs úr által megjelölt központi hivatal, akár más központi szövetkezet, a mely nem kizárólag munkaadókból vagy talán nem is munkaadókból állana, megindítaná az actiót és tárgyalna a munkás szakszervezetekkel; továbbá ha bizonyos állami segély is biztosíttatnék nekik, a mi mellett azonban az önkormányzati elvet respektálni kellene — a munkás-szövetkezetek rendszerét is meg lehetne valósítani. Az 1898 : XXIII. t.-cz.-nek van egy intézkedése, a mely szerint a munkásszövetkezeteket a helyes irányban lehetne vezetni s ez az, hogy ez a központ, mely az ily szövetkezeteket szervezné, irányítaná, ellenőrizné, kinevezne egy igazgatót és egy felügyelő bizottsági tagot, a kik mint nem a munkások sorából kinevezett 138
