Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]

12 ronás névértéküek fejlődnének, akkor sem látnék ebben ve­szélyt. A szövetkezetből való kilépésről az előadó úr nem emlé­kezett meg. Ismeretes a tervezet álláspontja, a mely megegye­zik a mai törvénynyel annyiban, hogy szabály az évenkénti kilépés s a négy heti felmondás, eltér pedig a mai törvénytől annyiban, hogy megengedi, hogy az alapszabályok két évre korlátozzák a kilépést és fölemeljék hat hónapra, — ez ismét megszorítás — a felmondást. Praxisomban a következő szövet­kezetek fordultak elő, a melyek a mai kereskedelmi törvény álláspontja alapján születési hibában szenvedtek s így tönkre kellett menniök. Összeálltak a könyvnyomdász-segédek és meg­alapítottak a Gutenberg-könyvnyomdát. Akkor nagy korteske­dés folyt, valamennyien nagy lelkesedéssel mentek be a válla­latba. Az első évben látták, hogy busás haszon nem lesz, mire a második évben a tagok fele felmondta az üzletrészt, csakhogy az a pénz invesztiálva volt gépekbe, betűkbe, mindenféle be­rendezésekbe, a minek következtében a kifizetések folytán eladósodott és tönkrement a szövetkezet. A második ilyen szö­vetkezet, a mely irodámban megfordult és tönkrement, a kala­pos-segédek termelő szövetkezete volt, a kik kalapos-műhelyt, kisebb gyárt alapítottak. Itt már egy év múlva kilépett a tagok legnagyobb része és minthogy ők mindent invesztiáltak, hitelük pedig nem volt, tönkre kellett menniök. A harmadik eset az volt, hogy a közúti vasút nem akarván a Lipótmezőre meg­építeni a vasutat, a lipótmezei érdekeltek szövetkezetét alkot­tak vasútépítés czéljából. Azonban nem mertek hozzá kezdeni, a midőn megmagyarázták nekik, hogy évenként ki lehet lépni, mert előre látták, hogy ha sinekbe fektetik be egész pénzüket, akkor az üzletrészek bajosan lesznek kifizethetők. Ha az ilyen szövetkezetekre egyáltalán szükség van, mert jogos czélt szol­gálnak, akkor meg kell adni a lehetőséget, hogy alapszabályaik­ban a kilépést megnehezítsék. Megjegyzem, hogy a szövetke­zetek nálunk szokásos formáinál: a hitel- és a fogyasztási szövetkezetnél a tervezetbe felvett két év és hat hó teljesen elegendő, mert hat hó alatt ezen két szövetkezeti nem a kifize­tendő összegre nézve teljesen előkészülhet. A közgyűlésre nézve a tervezet helyes intézkedéseket tar­130

Next

/
Oldalképek
Tartalom