Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
A szövetkezetekről szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. évi november és deczember havában tartott vita [247., 1905]
13 talmaz, midőn azt mondja, hogy 15 nap alatt a közgyűlési jegyzőkönyv elintézendő. Helyes az is, hogy a tagnak joga legyen bizonyos esetekben 15 nap alatt, — más esetekben, ha jogaiban sérelmet szenved, hosszabb idő alatt keresetet indítani a közgyűlési határozat ellen. — A tervezet 40. §-a helyesen mondja a mai törvénynyel megegyezően azt, hogy a közgyűlésen határozat csak a kijelölt tárgyak felett hozható; kivételt képez azon indítvány, a mely újabb közgyűlés összehívása végett — ez helyes és ma is megvan —vagy «az igazgatóság és felügyelő bizottság felelősségre vonása avagy elmozdítása iránt tétetik». Ez nagy és fontos dolog. Például a közgyűlési meghívóban csak egészen közönséges dolgok foglaltatnak és egyszerre feláll egy tag és azt mondja: mozdítsuk el az igazgatóságot. Alig vannak ott a tagok határozatképes számban együtt, de kimondják a határozatot és ezzel esetleg nagy válságnak teszik ki az intézetet. Ezen új intézkedést az indokolás tulajdonképen semmivel sem indokolja meg. Azt mondja, hogy az ilyen indítvány sok esetben csak a közgyűlésen történt előterjesztések folyományát képezi és épen azért nincs ok annak tárgyalását újabban összehívandó közgyűléshez utasítani, a mint azt a budapesti tábla egy concrét esetben követelte. Ha az indítvány esetleg érettebb megfontolást igényel, a a közgyűlés még mindig elhatározhatja, hogy azt egy újabb közgyűlés napirendjére tűzi. Igen ám, csakhogy itt egy pucsról van szó; az a véletlenül összeverődött többség nem fogja érettebben megfontolni akarni az indítványt, hanem felhasználja a jó alkalmat arra, hogy kidobja az addigi talán érdemes igazgatóságot és az ő embereit helyezi be. Ez igen erős dolog s nem hiszem, hogy helyes volna a mai állapoton változtatni. Ha ilyen indítvány tétetik a közgyűlésen, úgy újabb közgyűlést kell összehívni, hogy érett megfontolás után menjen a közgyűlés ezen nagyfontosságú kérdés eldöntése elé. Az igazgatóságra és a felügyelő-bizottságra nézve helytelenítem én is, úgy mint az előadó úr, hogy az igazgatósági, illetőleg felügyelő-bizottsági tagok csak egy harmadának kell szövetkezeti tagokból állnia. Ha valahol, úgy a szövetkezetnél nagyon fontos, hogy szoros kötelékekkel legyen az a felügyelő 131