Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)
Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]
36 még sem jog.1 Csupán annyi bizonyos, hogy a jelzálogos hitelező sem ilyen esetben, s a T. 535. §-a szerint sem akkor, mikor a jelzálogjog már létezik a rangsorra nézve önálló ügyletet nem köthet, vagyis hogy a T. is úgy, mint a mecklenburgi1 2 jog a rangsorjogot a tulajdonosénak tekinti. Itt még azt kell érinteni, hogy a ranghelynek jogkénti felfogása ellen szól az, hogy a jelzálogjog az ingatlant a maga egészében terheli, s nem egy bizonyos helyen,3 csakhogy az élet s a forgalom4 sőt a jog is mást kénytelen mondani mikor a helyváltozás lehetőségének oly nagy fontosságot ad. A minek helyességét nem lehet tagadni. A rangsorjog, mint már láttuk, a jelzálogjoggal szorosan összefügg, ennek járuléka. Szerzési módja miben sem különbözik ezétől, mert van külön szerzési módja épen úgy, mint a jelzálogjognak s nem okvetlen szereztetik ezzel egyszerre. A jelzálogjog, mint ilyen, szabadon engedményezhető a követeléssel s ehhez a jelzálogos adós beleegyezésére szükség nincs. Ha már most két ugyanazon ingatlanra nézve ugyanegy összeg erejéig jelzálogjogot nyert kölcsönösen engedményezi egymásnak a jelzálogjogot, ugyanaz lehet a hatás, mintha csak a rangsort cserélték volna. Ha ezen felül még figyelembe vesszük azt is, hogy a T. 881. §-a szerint a jelzálogos követelés hányadrészekben is átruházható, akkor az 535. §-beli tilalomnak mi alapja sincs, annál kevésbbé, mert fent láttuk, hogy a kon- versio lehetősége úgyis el volna érhető, ha a felmondás feljegyzése, vagy a konversio szándékának feljegyzése idézné elő e hatást. Ha ugyanis csak a gazdasági oldaláról nézzük e kérdést, úgy bizonyos, hogy a hitelező nem csak az ingatlan értékét, hanem azt a helyet is figyelembe veszi, melyen jelzálogjogot nyer, tehát a rangot szint annyira becsüli, mint magát a jelzálogjogot, sőt ugyanezt a tulajdonos is becsüli annyira, ezért lehet a rangsort előre biztosítani, de csak a keletkezendő jel1 A szász ptk. 440. §., német ptk. 880. §., T. 535. §. V. ö. Mug- dan : III. 126. 1. 2 Meibom: 33. §. 264. 1. :1 V. ö. Mugdan: III. 128. 1. 4 V. ö. Mugdan : III. 552. 1. 110
