Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 31. kötet (244-249. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 31. (Budapest, 1905)

Ágoston Péter: A rangsor, mint jog [246., 1905]

37 zálogjog szempontjából. Ha jelzálogjog nem keletkezik a biz­tosított helyen, akkor a rangsorbiztosítás tárgytalan. Úgy mint a zálogjog előre való engedésekor nem lehet zálogjog, ha köve­telés nem keletkezik. Ha tehát a gazdasági okok nem szólanak valamely logi­kátlanságnak törvénybe iktatása mellett, sőt ellene, akkor leg- czélszerübb a logika elveit tartani szem előtt. A rangsort más­részről a T. ez önálló jelentőségében itt is kénytelen elismerni, mert a joggal terhelt jog rangcseréjét már a jogra vonatkozó jog birtokosától kénytelen függővé tenni. Miért?! Mert önálló jelentősége sőt jogi állása van, a mit a T. is kénytelen ime elismerni. A rangsor e nagy jelentősége daczára sem a mai jog, sem pedig a T. szerint önállóan érvényesíteni valamely hely iránti jogot tulajdonképen csak az ezeknek alapul szolgáló felfogás elejtésével lehet, holott a rangsornak két bekebelezett hitelező közti kölcsönös megállapítása az ettől eltérőt nemcsak rossz­hiszeművé teszi, hanem a másikra nézve kárral járhat.1 Más­részről azonban a rangsorjognak bármikor való érvényesíthe- tése megszünteti azt a jogi hazugságot, hogy minden hitelező az ingatlanból egyformán kaphatván kielégítést, az árverés kérésében nem gátolható. Mert az a hitelező, ki úgyis tudja, hogy kielégítést nem nyer, nem fog árverést sem kérni. A rangsorjog létének figyelmen kívül hagyása a rendes jelzálogos kölcsönök bekebelezése esetén fenforgó viszony tekintetében azt a szokást fejlesztette ki, hogy a tulajdonos adós kebelezteti be a jelzálogjogot s hogy az ő kezében van a kötvény a kifizetésig. Ez a körülmény épen alkalmas annak az illusztrálására, hogy a mai állapot, mely szerint a kölcsön előtt jelzálogjog már lehet, nem felel meg a közönség jogérzetének.1 2 * 1 Kornitzer: Zur Analyse d. Vorrangsbegriffes im őst. Hypothe- kenr. (Grünhut: Zeitschrift: XVII. к. 675 s köv. 1.) a rang iránti pert, praeiudicialisnak tartja, majd meg olyannak tekinti a pert, mint a negatoriát a tulajdonjogi pereknél. V. ö. Bähr: Jahrb. XI. XXIII. 304. 1. Grünhut: Zeitschrift. XI. к. 72. 1. 2 V. ö. optk. 1428. §-t. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom